A Sort Csányi Sándor, az OTP Bank első embere nyitotta meg, majd csatlakozott hozzá a folyamatos megalkuvásáról ismert Patai Mihály, az UniCredit Bank vezérigazgatója, aki egyben a Magyar Bankszövetség elnöke is. Tegnap a CIB is beállt a sorba, egy sajtóbeszélgetésen Szabó István vezérigazgató-helyettes elmondta az újságíróknak: tény az, hogy a vállalati hitelezés csúcsán 9000 milliárd forintot helyezett ki a bankszektor, most pedig 6300 milliárd forint a hitelállomány. Az is tény, hogy sem a Növekedési Hitelprogram (NHP), sem a pénzintézetek által általában dicsért Eximbank-által forgalmazott különböző hitelkonstrukciók alapvetően nem mozgatták meg a hitelezési piacot, általában stagnálás körüli állapotokat jeleznek a bankok. Ráadásul - és erről kevesebb szó esik - az NHP-t saját kockázatukra helyezik ki a bankok. Érdemi beruházások nélkül azonban nem megy - tette hozzá Szabó István. Arra ma már akad példa, hogy az anyavállalat hiteleit a kedvezőbb hazaira lecserélik. Nincs olyan bank, amely ne akarna hitelezni - mondta vezérigazgató-helyettes, és hozzáfűzte: sehol sem szerepel a banki tervekben, hogy a hitelezési aktivitást csökkenteni kell.
Egy - a CIB Bank által elvégeztetett - friss felmérés szerint a nagyvállalatok 59 százaléka globális szinten dönti el, melyik bankkal dolgozik együtt, további 20 százalék esetében az anyavállalat megjelöli, melyik pénzintézetek közül választhat a leányvállalat pénzügyi partnert. Döntési önállóságot inkább a kisebb árbevételű társaságok élveznek. A cégek harmadánál van kizáró ok a bankválasztás esetében – itt leginkább az adott pénzintézet minősítése számít, de a bank rossz hírneve is visszatartó erő lehet. A bank minősítése a kínált kondícióknál is fontosabb.
Ezzel kapcsolatban a Népszava megkérdezte Csont Dávid ügyvezető igazgatót, hogy a multinacionális cégek Magyarországon bankolnak-e. A szakember elöljáróban elmondta, hogy olyan nagyságú beruházás nincs, amelyet - akár 2-3 pénzintézet összefogásával - ne tudnának finanszírozni. Azonban erre nemigen akad példa, a multinacionálisok anyacége szinte mindig a külföldi forrásokat veszi igénybe. Történik ez annak ellenére, hogy a hazai kondíciók nem rosszabbak, mint a külföldiek, a gyorsaságon azonban még lenne mit javítani.
Arról is érdeklődtünk, hogy a vállalatok fizetési fegyelme javult-e? A szakember erre határozott igennel válaszolt, és elmondta, hogy mindössze 0,7 százalékos a CIB rossz hiteleinek állománya, az új kihelyezéseknél pedig bedőlés nincs. (Ez a CIB-nél azért is érdekes, mert a válság nyomán több ingatlan finanszírozásban "bennragadtak.) Egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a kockázatvizsgálat sokkal szigorúbbá vált - mondta Csont Dávid.
