A találkozóra - amelyről az ENSZ Biztonsági Tanácsának márciusi ülésén született döntés és amelyet Francois Hollande francia államfő nyit meg - mintegy hatvan ország delegációja hivatalos. Magyarországot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviseli. A konferencia célja a tavaszi tárgyalások következményeinek levonása, valamint egy akcióterv kidolgozása, mégpedig "konkrét intézkedések megalkotásával annak érdekében, hogy a közel-keletei vallási és etnikai erőszak áldozatai helyzetének minden szempontjára válasz szülessen" - mondta hétfőn Romain Nadal francia külügyi szóvivő.
A kedden bejelentésre kerülő akcióterv a francia diplomácia szerint nagy vonalakban "előkészíti és megkönnyíti az elvándoroltak önkéntes és tartós visszatérését, az emberi jogokat tiszteletben tartó politikai megoldásokra tesz javaslatot, és véget vet azok büntetlenségének, akik az etnikai hovatartozás és a vallási meggyőződés miatt követnek el büntetetteket emberek ellen". A résztvevő hatvan államon kívül - köztük valamennyi érintett ország és a régió számos állama - mellett civil szervezetek és az ENSZ különböző ügynökségei is jelen lesznek Párizsban.
Laurent Fabius francia külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának március 27-i ülésén azt hangoztatta, hogy a nemzetközi közösségnek minden meg kell tennie, hogy az olyan szélsőséges csoportok, mint az Iszlám állam dzsihadista szervezet által üldözött kisebbségek vissza tudjanak térni az otthonaikba. A keleti keresztényeken kívül az iraki és szíriai kurdokat, valamint a jazidikat is megemlítette.
Irakban már csak mintegy 400 ezer keresztény él, míg 1987-ben 1,4 millióan voltak. Fabius szerint ez a "barbár etnikai és vallási irtás" következménye. Márciusban a francia külügyminiszter úgy ítélte meg, hogy egy pénzügyi alapot kellene létrehozni, amelyből az Iszlám Állam ellenőrzés alá vont területeken a lakások és vallási helyek újjáépítését lehetne majd finanszírozni.