A nemzetgazdasági miniszter kijelentette, hogy a kormányzat "árgus szemekkel figyeli" a külföldi eseményeket, amelyek közül a kínai gazdasági növekedés lassulását és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelését emelte ki, mint kockázati tényezőket, de közben végrehajtja a tartós gazdasági növekedés fenntartásához szükséges gazdaságpolitikai intézkedéseket. (Jellemző módon legfontosabb külgazdasági partnerünkről, az Európai Unióról ebben az összefüggésben egy szót sem ejtett.) Bejelentette, hogy a kormányzat célja hosszabb távon a devizaadósság arányának 10 százalék alá csökkentése, jelenleg ez valamivel 40 százalék alatti értéket mutat.
Ezzel együtt szeretnék a lakossági források arányát 20 százalék fölé emelni, amihez új kínálatot kell teremtenie az Államadósság Kezelő Központnak.(Ez a szándék megvalósíthatónak látszik, különösen azáltal - vélik a szakértők, hogy a lakosság számára a bankokénál kedvezőbb kamatozású államkötvényeket bocsátanak ki, amely képes növelni a megtakarítási szándékukat.) Megjegyezte: a devizahitelek év eleji forintosításával az állami gazdálkodás terhei is jelentősen csökkentek: a lakossági hitelállomány devizaaránya 54 százalékról 3 százalékra csökkent. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország bizonyította: ösztönözhető a gazdasági növekedés úgy is, hogy nem növekszik az államadósság. (Szakértők szerint a miniszter állítását a tények folyamatosan cáfolják: Magyarország évről évre mindössze egyetlen napra, december 31-re képes, trükkökkel csökkenőnek beállítani az államadósság GDP arányos mértékét, majd rendszeresen már januárban visszaáll a "régi rend". Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy egy 80 százalékos adósságrátával rendelkező ország számára nem lehetséges út az anticiklikus gazdaságpolitika. Ez a kijelentés azért álságos, mert jelenleg is 80 százalékhoz közeli a GDP arányos államadósság mértéke.)
A miniszter nagyot álmodott: a ciklus végére a költségvetési hiányt 1,7-1,8 százalék közötti értékre szorítják le - ígérte. Varga Mihály szerint az országnak szüksége lenne arra, hogy a hitelminősítők javítsák az adósi besorolását, többek között azért is, mert ez csökkentheti az állampapírok hozamát, ami szerinte indokolt is lenne. (A miniszter vágya 2016 első felében teljesülhet, ha a világgazdaságban nem következik be valamilyen negatív fordulat.)
Ugyancsak külön szólt a beruházások növekedéséhez szükséges hitelbővítés szükségességéről, amit a kormányzat a bankadó csökkentésével kíván ösztönözni, amely szavai szerint két év alatt a felére csökken. Varga Mihály utalt arra, hogy a jegybankkal vitája volt a kormánynak e területen, mert az MNB szerint ezt "kényszerítő eszközökkel" lehet csak elérni a bankoknál, a miniszter szerint azonban a kormányzat reméli, hogy a bankok teljesítik e téren tett vállalásaikat, illetve további felajánlásokat várnak.
A miniszter kiemelte, hogy szükséges a gazdaság diverzifikációja. A járműgyártás jelentős mérete miatt ugyanis komoly problémát okozhatna a gépkocsik iránti kereslet csökkenése - jegyezte meg.
MTI Fotó: Vajda János
Korábbi lagymatag kritikájához képest erős hangot ütött meg a gyűlésen Patai Mihály. Az UniCredit Bank első embere, aki azt remélte, hogy a szabadságharc után lesz kiegyezés, és mint a Magyar Bankszövetség elnöke, és állítása szerint ebben a szellemben tárgyalt a kormányzattal és a bankok külföldi tulajdonosaival. Hiába tőkésítették fel az anyabankok 4,5 milliárd euróval a magyar leánybankjaikat, nem lesz kiegyezés, csak modus vivendi. Elismerte: tévedett, amikor kiegyezésre számított, ugyanis folyamatos küzdelmet folytatnak, huzakodnak ma is a kormánnyal. A bank- és brókercsődök hatszor nagyobb terhet jelentenek a bankszektor számára, mint a bankadó egy részének elengedéséből származó eredmény. Ezzel a véleményével lényegében Csányi Sándor OTP-vezér ugyanitt elhangzott bírálatát folytatta.
Nagy Márton, az MNB frissen megválasztott alelnöke viszont a bankok elleni támadásra használta ki a közgazdászfórumot. A pénzügyi szakember fogalmazása szerint: "a duma az nem kell", mert minden bank azt mondja, hogy fontos számukra ez az ország, de a számokból ez nem látszik. Ma a Magyarországon lévő nyolc univerzális bankból hat aktív, a többi passzív - mondta, neveket nem említve. Szólt arról is, hogy finanszírozási oldalról "össze kell rakni a növekedést, és ebben a bankrendszernek kulcsfontosságú szerepe van..., tisztítani kell a mérlegeket, a jegybank ezt ösztönözni fogja", a bankrendszer konszolidációjának meg fel kell gyorsulnia, a passzív bankoknak aktívvá kell válniuk, "vagy igenis szint kell vallaniuk". A hitelezésről szólva azt mondta Nagy Márton, hogy a bankok nagyon sokszor azt mondják, nincs hitelkereslet, a vállalatok ugyanakkor azt állítják, hogy nincs hitelkínálat.
