Új idők szele fúj a kazánpiacon: legalább 84 százalékos hatékonysággal kell felhasználnia az energiát, és a jelenleginél kevesebb káros anyagot lehet kibocsátania a jövőben a kazánoknak egy uniós rendelet értelmében. A szigorú követelményeknek egyelőre csak a kondenzációs kazánok, illetve a legmodernebb, megújuló, - például hőszivattyús - rendszerek felelnek csak meg. Viszont a szeptember 26-tól hatályba lépő jogszabály szövegezése nem elég pontos, ugyanis többféle értelmezésre is lehetőséget ad. Emiatt szinte országonként eltérő átmeneti időt állapítottak meg az átállásra. Ott, ahol magas a kondenzációs kazánok aránya, ott türelmi idő nélkül, szeptember 26-ai hatállyal megszüntetik a hagyományos kazánok értékesítését. használatba vételét. Ahol viszont sok a hagyományos fűtési rendszerrel rendelkező ingatlan, ott hosszabb időt hagynak a kereskedőknek, illetve a felhasználóknak. A legtöbb európai gyártó idejében lépett
Magyarországon, mégis a kazáncserék ügyében is teljes a káosz. Erről Gyárfás Attila, a Magyar Épületgépészek Szövetsége elnöke beszélt a Népszavának. Emlékeztetett arra, hogy idén májusban volt egy konferencia, ahol a szakmai szervezetek és a kormányzat képviselői is jelen voltak. Akkor a kormányzat még egy éves átmenetet javasolt. A szakmai képviseletek viszont két évben szabták volna meg a határidőt, a kereskedők három évet kértek, hogy eladhassák készleteiket, amit a kormányzati oldal tudomásul vett. Bár az tény, hogy nem ígérték meg, hogy a rendeletben ez az idő intervallum szerepel majd.
Azóta nem volt egyeztetés, ezért a szakmai szervezeteket valósággal sokkolta a rendelettervezet, amely 2015. december 31-ig adna türelmi időt az átállásra. A rendelettervezetet augusztus elején kapta meg a szakma, és a szeptember 27-ig véleményezhetik azt. Az ígéretek szerint egyébként már szeptember 1-jétől életbe lépett volna a rendelet, de ez a mai napig nem történt meg, sőt, meg sem jelent az.
A gazdasági tárca felmérése szerint 20 ezer hagyományos kazán van még a kereskedők raktáraiban,. Ennyit képtelenség eladni év végig, de nincs is elegendő tervezési, engedélyezési, szerelési, műszaki ellenőri kapacitás. Arról nem is szólva, hogy a felhasználók sem készültek fel arra, hogy hirtelenjében lecseréljék az elavult, öreg berendezéseket. Annál is kevésbé, mert az új kazánok átlagosan másfélszer drágábbak a jelenlegieknél, és gyakran átalakításokra is szükség lehet a beépítéskor.
Egy hagyományos kazánt már valamivel több mint 100 ezer forintért is meg lehet venni, de a korszerűek ennél jóval többe kerülnek. így kevesen tudják előrehozni a cserét. Ráadásul a módosuló technológia miatt sok helyen új kéményre lesz szükség, illetve át kell építeni a régit, az is előfordulhat, hogy a fűtési rendszert is át kell alakítani, ami további költségekkel terheli a felhasználót. Az viszont tény, hogy nálunk a gyártók már leálltak a hagyományos berendezések előállításával, és importból sem érkeznek ilyenek.
A szövetség ügyvezető elnökétől azt is megtudtuk, hogy növeli a gondokat, hogy a már jelenleg sem vállalják hagyományos kazánok beszerelését. Gyárfás Attila szerint lehetővé kellene tenni, hogy a raktárkészletek leapadjanak, és csak azt követően kellene betiltani a hagyományos berendezések forgalmazását.
A bizonytalanság is nagyon rossz, mert az engedélyező szolgáltatók már most sem hajlandók ráütni a pecsétet a hagyományos kazánok telepítésére, visszautasítják a beadott kérvényeket holott erre semmilyen jogalapjuk sincs – jegyezte meg Gyárfás Attila. Emiatt a piac is áll.
Tartani lehet attól is, hogy ha a kormány mégis ragaszkodik az eredeti elképzeléséhez és 3 hónapot ad az átállásra, ami azt eredményezheti, hogy a 20 ezer raktáron lévő hagyományos kazánból sokat majd feketén szerelnek be, ez pedig súlyos kockázatokat jelenthet a felhasználónak és jelentős bevételkiesést a költségvetésnek.