Újabb nem várt akadályok jelentek meg a tervezett paksi bővítés finanszírozása előtt. Az Oroszország ellen bevezetett szankciók részeként több fontos, a Paks II. építkezésben érintett maga beosztású vezető orosz személy nem kaphat beutazási vízumot. Emellett az 50 százaléknál nagyobb arányban állami tulajdonban lévő orosz bankok nem vehetnek fel hiteleket az uniós pénzpiacokról.
A kitiltottak listáján szerepel a Paks II. kivitelezőjének, a Roszatomnak és a hitelezőnek, a több mint 50 százalékban állami tulajdonú Vnyesekonombanknak a vezetője is. Ez önmagában még nem lehetetlenítené el a projektet, azonban sokkal nagyobb gondot jelenthet, ha a Vnyesekonombank nem is nyújthat hitelt uniós tagországnak. Ezen még vitáznak Brüsszelben. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai uniós (ep) képviselője még május végén levélben kért arra választ az Európa Tanácstól, illetve az Európai Parlamentnél, hogy kiterjednek-e az uniós szankciók a Vnyesekonombank és a tagállamok közötti hitelügyletekre is. "Ha a válasz nemleges, milyen érdemi korlátozást jelentenek az említett határozatban szereplő előírások a Vnyesekonombank és egy uniós tagállam viszonylatában?" - kérdezte a PM politikusa. Mint ismeretes a Vnyesekonombank 10 milliárd eurós hitelt nyújtana a Paks II. beruházáshoz.
Jávor Benedek a Népszavának elmondta, hogy eddig nem kapott választ. Ennek oka lehet a Brüsszelt is "sújtó" nyári szabadságolás, de megbízható forrásai szerint az sem kizárt, hogy a tanácsban sincs egységes álláspont a szankciókat illetően. A szakmai kérdés így politikaivá vált, mint ahogy az utóbbi évben feltett kérdéseivel is rendre ez történt. Ismét forró pontra tapintott - fogalmazott a PM ep képviselője. Márpedig egyáltalán nem mindegy, milyen válasz születik. Ha az Unió úgy dönt, hogy az orosz állami bankok nemcsak forrást nem szerezhetnek a közösség tőkepiacáról, de nem is nyújthatnak hitelt, akkor nyilván nem a Vnyesekonombankon keresztül finanszírozná az építkezést Moszkva.
Át lehetne terelni a hitelt egy magánbankba, ez azonban a kamatok emelkedésével járna. A megoldásként szóba jöhet egy offshore hátterű bank alapítása is. Persze Brüsszel minden bizonnyal vizsgálná a bank tulajdonosi hátterét, a források eredetét, ezért ez egy nagy bújócska lehet az unió, Magyarország és Oroszország között - fogalmazott Jávor. Nagy kérdés persze, hogy az Európai Bizottság és a tanács mennyire elszánt. Azt például az első pillanattól tudni lehetett, hogy a 40 százalékos magyar kivitelezői részvétel inkább csak álom. Erre nincs elegendő ipari szereplő Magyarországon. Ezt még a bővítést támogató szakértők is megerősítették.
Jávor vitába keveredett a MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel, a Paksi Atomerőmű tulajdonosával. A képviselő honlapján nyilvánosságra hozta a bővítéssel kapcsolatos belső tanulmányt. A zrt. állítása szerint Jávor egy 2008-as elemzést tett közzé a megvalósíthatósági tanulmányról. Az elemzés egyébként alacsony színvonalúnak tartotta a paksi bővítés tanulmányát. Az MVM azt állította, azóta sokat javítottak az anyagon. Ez a válasz azért érdekes, mert akkor létezik időutazás, ugyanis az "állítólag" 2008-as anyag első mondata arról szól, hogy a 2014. májusi megvalósíthatósági tanulmányról mond véleményt - jegyezte meg Jávor Benedek.
Az ep képviselő lapunknak azt mondta, nagyon jelentős kockázatok vannak a Paks II. projektben, ezért ő 50-50 százalék esélyt lát arra, hogy megvalósul. Az is biztos ugyanakkor, hogy a kormány rendkívül elszánt ebben az ügyben és még igen hátrányos feltételekkel is belement ebbe a szerződésbe - vélte a PM politikusa. Szerinte nem mindegy mikor dől be a projekt és akkor mennyibe fog ez kerülni az adófizetőknek. Márpedig több okból is meghiúsulhat. Egyebek mellett, ha a Bizottság mégis az uniós joggal ellentétesnek ítéli a hitelezést. Nem zárult még le az esetleges tiltott állami támogatás miatt indított vizsgálat sem. Igaz, az előzetesen kalkulált 2015. októbere helyett a határidő kitolódhat az év végére, sőt áthúzódhat a döntés 2016-ra és akkor dőlhet el, hogy indul-e kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.
Ráadásul a magyar kormány vitathatja is ezt a döntést. Akkor pedig az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy, s az eljárás évekig is eltarthat. Addig pedig sok százmilliárd forintot költhet el a kormányzat.