Elszabadultak tegnap Kijevben az indulatok. Az őszi parlamenti ülésszak első napja a decentralizációs törvény megszavazásával indult. Noha ez még távol áll attól, amit a minszki fegyverszüneti egyezmény előír, vagyis nem a szakadár területek különleges státusáról szól (arról majd állítólag külön jogszabály fog rendelkezni), csupán nagyobb önrendelkezést biztosít a helyi közösségeknek, mind a politikum egy része, mind a nacionalista szélsőjobboldal az ország egységének megbontására tett kísérletként értelmezték.
A parlamenti ülés kezdetének időpontjára már néhány száz tiltakozó jelent meg a Verhovna Rada épülete előtt, s a kormányzati negyedhez vezető Hrusevszkij utcában (gyakorlatilag a Majdan színhelyein) megjelentek a Jobb Szektor tagjai is. Az ülés is viharosan indult, az ötpárti koalíció egysége megbomlott. A koalíció ugyanis magába foglalja Oleg Ljasko radikális Pártját és a tavalyi választások meglepetés formációját, az ugyancsak radikálisnak és nacionalistának bizonyuló Szamopovicsot is. E két alakulat előre jelezte, nem szavazzák meg a jogszabályt és órákon át blokkolták az ülést is, elfoglalva a pulpitust. A választásokon mandátum nélkül maradó Szvoboda és Jobb Szektor az utcára szorult, s csatlakoztak hozzájuk a Radikális Párt aktivistái is.
A botrányok ellenére a parlament első olvasatban elfogadta a decentralizációt célzó alkotmányreform tervezetét. Bár nemcsak a radikálisok, hanem Julija Timosenko vezette Batykivscsina is nemmel voksolt, a 320 jelen lévő képviselő közül 265-en szavaztak igennel, ami azt jelenti, hogy Porosenkoékat a Majdanon megbuktatott volt kormányzó erő, Janukovics Régiók Pártjának romjain létrejött Ellenzéki Blokk segítette ki. A parlament egyetlen ellenzéki ereje azzal indokolta támogatását, hogy ezzel a jogszabállyal Kijev tett egy lépést a béke helyreállítása érdekében a Donyec-medencében. Ahhoz, hogy a tervezetből törvény legyen, még egy olvasatban el kell fogadni, amihez azonban már 300 támogató voksra van szükség. Ez azonban egyelőre nem körvonalazódik.
A jogszabály elfogadásának hírére megnőtt a tiltakozók száma és elszabadultak az indulatok az utcán. Először egy hatalmas robbanás rázta meg a teret, amelynek következtében a Nemzeti Gárda több katonája megsérült, egyikük lábát leszakította a detonáció. Később újabb gránátok robbantak, a rendfenntartók összecsaptak a radikálisokkal. Késő délutánra már 122-re emelkedett a sérültek száma, az egyik gárdista, egy fiatal fiú, életét vesztette. A rendőrök láb-, kéz-, szem- és fejsérüléseket szenvedtek. Vitalij Klicsko kijevi főpolgármester tájékoztatása szerint a sérültek negyedének állapota súlyos, négyé válságos, köztük egy olyané is, aki megjárta a keleti frontot.
Arszen Avakov belügyminiszter Facebook oldalán közölte, hogy harminc tüntetőt, Szvoboda tagokat letartóztattak és „lesznek még többen is”. Fegyvereket, köztük gránátokat, bombavetőket foglaltak le. A miniszter megjegyezte, hogy a gránátok között volt egy maximális rombolóerejű is. Avakov aláhúzta, hogy a radikálisok provokálták a biztonsági erőket.
A parlament épülete körül lapzártánkkor még nem csillapodtak le a kedélyek, az épület környékét könnygázfelhő árasztotta el. Elemezők már rég figyelmeztettek, hogy a szélsőjobb térnyerése előbb-utóbb zavargásokba és a kormányzat elleni lázadásba torkollhat, a munkácsi lövöldözés pedig egyértelműen jelezte, mekkora veszélyt jelentenek a nacionalista pártok önkéntes alakulatainak kezében összpontosuló fegyverarzenál.
