A világban sokan feltették már a kérdést, mi Ferenc pápa titka? Minek köszönhető kivételes népszerűsége? Többen úgy vélik, kivételes embersége teszi rokonszenvessé, mások tetszését a rászorulókért, az elesettekért való kiállása nyerte el. Ezzel a kiállásával azonban egyre több ellenfelet is szerez magának. Különösen igaz ez Olaszországban, ahol már egyre komolyabb politikai vetületei vannak a bevándorlásellenes Északi Liga és az egyház vezetése szembenállásának.
Afrikanizál a pápa?
Berlusconiék lapja, az Il Giornale ott támadta a főpapokat, ahol ez a legfájdalmasabb számukra. Azt firtatta, mekkora a bíborosok vagyona. A cikk leközlésének időzítése nem véletlen, az azonban igen érdekes, hogy az 1974-ben alapított Il Giornale kinek a tulajdonában van: 1979-ben lett a Berlusconi családé, pontosabban 1992 óta Paolo Berlusconié, Silvio Berlusconi volt miniszterelnök öccséé. A lap megírta, hogy az (olasz) püspökök éves bérezése elérheti a 40 ezer euró nettót. A bíborosok bére havi 5 ezer euró körüli, tehát évi 60 ezer euró. Megélhetési költségük alacsony – írta az Il Giornale, mert a főpapok egy sor terméket olcsóbban vehetnek, például kedvezményesen tankolhatnak, s bizonyos üzletekben élelmiszert is olcsóbban vehetnek. Joseph Ratzinger emeritus pápa havi bére 2500 euró. Hiába azonban az Il Giornale támadása, a pápát pénzügyekkel nem lehet sarokba szorítani, ő nem keres pénzt, s eltörölte a Vatikán alkalmazottainak járó jutalmakat is. Bérstopot vezetett be a főpapok számára, a fényűző lakosztályokban élő kardinálisokat pedig arra próbálta meg rávenni, hogy költözzenek szerényebbekbe.
Az elsősorban Észak-Itáliában erős párt éles bírálatokkal illette a pápa üzenetét, amelyet a menekültek 2016. január 17-én esedékes világnapjára fogalmazott meg. „A migránsok és menekültek kérdőre vonnak bennünket. A válasz az irgalmasság Evangéliuma” – hangzik Ferenc pápa üzenete. Az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsának közleménye ezzel kapcsolatban rámutat, ezzel azoknak a drámai helyzetére utal a pápa, akik arra kényszerülnek, hogy elhagyják saját földjüket. „Nem szabad elfelejteni a jelenlegi tengeri tragédiákat, amelyek áldozatai a migránsok” – hangzik a magyarázat a Vatikáni Rádió közlése szerint. A pápa utal arra, hogy a keresztények feladata: szállást kell adniuk az utazóknak, hiszen annak alapján ítéli meg az embert, „szeretettel válaszolt-e” a kihívásokra. „Jézus tanítványaként az egyház hivatása, hogy hirdesse a megszabadulást azoknak, akik a modern társadalom új rabszolgaságának foglyai” – hangoztatta a pápa.
Az üzenetre felettébb cinikusan reagált Matteo Salvini, az Északi Liga elnöke. Tudni kell, hogy Olaszországban letartóztattak egy 26 éves szenegáli férfit, aki megölt egy olasz lányt. Salvini ezt írta a Facebookon: „Ferenc pápa a migránsok számára irgalmasságot, a külföldiek számára befogadó készséget akar. Közben a rendőrség Riminiben letartóztatta egy fiatal olasz lány gyilkosát, aki megint külföldi migráns volt. Semmiféle irgalmat sem érdekel. Amen” – hangoztatta.
Gianluca Buonanno, az Északi Liga európai parlamenti képviselője ennél is tovább ment. „Az egyház afrikanizálni akarja Európát úgy, ahogy magát is afrikanizálja”, utalván arra, hogy egyre több az afrikai pap és egyre kevesebb az európai. Azt is közölte, hogy a pápa szerinte nem képviseli úgy az olasz szegények érdekeit, mint a bevándorlókét.
Valóságos háború alakult ki az Északi Liga, illetve az Olasz Katolikus Püspöki Konferencia főtitkára között. Nunzio Galantino dühösen jegyezte meg, Jordániában tett látogatása után, hogy miközben a 6,5 milliós közel-keleti ország kétmillió menekültet fogadott be, Olaszország (különösen az északitáliai tartományok) nem hajlandóak befogadni több közel-keleti és afrikai menedékkérőt, akik háborúk elől kénytelenek elmeneküli. Rendkívül ostoba hozzáállásnak nevezte ezt „néhány szavazatért”.
Grillo: a Vatikán uralkodik
Aki egy kicsit is otthon van az olasz politikában, rögtön tudhatta, hogy a kijelentés Matteo Salvini, valamint a populista Öt Csillag Mozgalom (M5S) öntörvényű elnöke, Beppe Grillo ellen irányult. Salvini azonban ezúttal sem maradt csendben. „Azok, akik Olaszország megszállását védik az idegenek által,s az ország tönkretételét idézik elő, vagy nincs fogalmuk semmiről, vagy anyagilag jól járnak az egésszel. Olaszország köztársaság, nem? Vagy még mindig a Vatikán uralkodik felette?” – tette hozzá gúnyosan. Andrea Riccardi, a Szent Egyed bázisközösség alapítója úgy véli, a politikusok nem látják a fától az erdőt. „A politikai pártok választási hadjáratot folytatnak, s a rendkívül összetett és megállíthatatlan folyamatot egyetlen egyszerű kérdésre redukálják: arra, hogy menekültek érkeznek Olaszországba”. Bekapcsolódott a vitába az olasz kormány is. Angelino Alfano belügyminiszter azt közölte, „menekültek életét mentjük meg és hazaküldjük azokat, akik nem háború vagy üldözés elől érkeztek az országba. Más munkát kell végeznünk, mint az egyháznak” – mutatott rá. Sergio Mattarella elnök békíteni próbálta a feleket, kiemelvén, hogy Olaszországot annak alapján ítélik majd meg, hogyan kezelte a menekültválságot. „A menekültek befogadásával kapcsolatos emberség, a menekültáradat kezelésével kapcsolatos intelligencia, s az az elkötelezettség, ahogyan az embercsempészek ellen harcolunk, mindezekkel megmutatjuk a világnak, hogyan is működik a demokrácia” – hangoztatta az államfő.
Politikusok és milliárdosok a pápa ellen
Bár Ferenc pápa szeptember végén az Egyesült Államok vendége lesz, az amerikai jobboldal növekvő aggodalommal, sőt, ellenszenvvel tekint erre az útra, attól tartva, hogy több olyan mondat hangzik majd el az argentin származású egyházfőtől, amely éles ellentétben áll a republikánusok által képviselt értékektől. A pápa Laudato si című enciklikája is kiverte a biztosítékot a konzervatívoknál, mert az emberi tevékenységre vezette vissza a klímavátozást. Rick Santorum volt pennsylvaniai republikánus szenátor felszólította a katolikus egyházat arra, maradjon ki a klímavitából, s „foglalkozzon azzal, amihez ért, a teológiával és az erkölcs témakörével”. Jeb Bush republikánus elnökjelölt pedig némi gúnnyal jegyezte meg, „a gazdaságpolitikai álláspontomat nem a bíborosok vagy a pápa határozza meg”. Hozzátette, szerinte a vallásnak arról kellene szólnia, hogy jobbá teszi az embereket, „nem pedig arról, hogy beleszól a politikába.”
Az amerikai társadalom egyébként nem igazán ismeri a pápa klímaváltozással kapcsolatos véleményét. Az AP, a NORC Center és a Yale Egyetem közös felmérése szerint a megkérdezett katolikusok mindössze 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hallott már a szentmisén az enciklikáról. A katolikusoknak pedig csak 43 százaléka ért egyet azzal a megállapítással, hogy a klímaváltozás morális kérdés.
A republikánus jelöltek népszerűségi listáját vezető milliárdosnak, Donald Trumpnak a pápa kapitalizmussal kapcsolatos véleménye nem tetszik. A pápa július közepén, dél-amerikai körútjának egyik állomásán, Paraguayban illette éles bírálatokkal a kapitalizmust, pénzsóvárnak nevezte azt, amely rabszolgasorba kényszeríti férfiak és nők milliárdjait. A protestáns Trump azt közölte, nagyon tiszteli ugyan a katolikus egyház fejét, de a kapitalizmusnál nincs jobb megoldás.
A jobboldali médiamágnás, Rupert Murdochnak sincs ínyére Ferenc pápa tanítása. A kétes hírű 84 éves üzletember szintén a kapitalizmussal kapcsolatos kijelentést vette rossz néven. Murdoch, a világ egyik leggazdagabb embere, a News Corporation tulajdonosa a Twitteren ment neki a pápának. „Ferenc pápa a szabad piacgazdaságot támadja nem törődvén azzal, hogy emberek százmillióit segítette ki a szegénységből”.
Ellentét Irán kapcsán
Az amerikai republikánusok a pápának az iráni nukleáris megállapodással kapcsolatos véleményéért sem lelkesednek. Kifejezetten tartanak is a katolikus egyházfőnek a Kongresszus előtt szeptember 24-én elmondandó beszédétől, hiszen az a céljuk, hogy megsemmisítsék a megállapodást. Erre nincs nagy esélyük, hiszen kétharmados többségre lenne szükségük. A pápa beszédének időpontja azért is kényes a republikánusok szempontjából, mert ekkortájt próbálnák meg felülírni Barack Obama elnök vétóját. Ha azonban a pápa nyíltan igent mond a nukleáris egyezségre, akkor az erkölcsi szempontból óriási vereség lenne számukra.
Senki sem jósolhatja meg, hogy a pápa milyen beszédet mond Washingtonban. Egyáltalán nem biztos, hogy szóba kerül a nukleáris megállapodás ügye, ez nem is tűnik valószínűnek, mert a pápa és tanácsadói is tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államok belpolitikája szempontjából milyen fontos ez a kérdés. Ugyanakkor tény, hogy a Vatikán július közepén üdvözölte a megegyezés létrejöttét, s mint Federico Lombardi sajtószóvivő akkor fogalmazott, a Szentszék nagyon pozitív lépésként értékeli megszületését. Ferenc pápa egyébként már a keretmegállapodás létrejöttét is üdvözölte ez év áprilisában, reményét fejezte ki, hogy ezáltal biztonságosabbá válhat a világ.
Kuba és a bevándorlók
Közismert, hogy a Szentszék sokat tett az Egyesült Államok és Kuba közötti megbékélésért, amiért Barack Obama elnök és John Kerry külügyminiszter is köszönetet mondott. Nos, ez a megbékélési folyamat szintén nem tetszett a republikánusoknak. Amikor John Boehnert, az amerikai képviselőház republikánus, s egyébiránt katolikus elnökét kérdezték arról, mit vár a pápa beszédétől, annyit mondott: „Egyvalamit tudunk a pápáról. Nem fél kimondani azt, amit gondol.”
Ha az amerikai-kubai viszony, vagy az iráni nukleáris megállapodás kérdése nem is feltétlenül kerül szóba a pápa beszédében, szakértők valószínűsítik, hogy beszélni fog az amerikai bevándorlásellenes intézkedésekről. Ez a kérdés az amerikai elnökválasztásnak is fontos témája lehet. Donald Trump nemrégiben erőszaktevőknek, bűnözőknek nevezte az illegális bevándorlókat, s azt is elmondta, falakkal, kerítésekkel védelmezi meg tőlük az Egyesült Államokat. Jim McGovern massachusettsi demokrata képviselő a Newsmax honlapjának reményét fejezte ki, hogy Ferenc pápa intelmei „felrázzák majd azokat, akik ellenzik a bevándorlásellenes törvények modernizálását”.
Pápai támogatott az elnökjelöltek között?
A keresztény fundamentalizmust hirdető amerikai honlap, a Renew America egyenesen már azt jövendöli, hogy a pápa a Demokrata Pártot támogathatja majd a jövő évi amerikai elnökválasztáson. A honlap a catholic.org cikkét idézi, amely felteszi a kérdést: a pápa vajon a magát demokratikus szocialistának nevező Bernie Sanders esetleges elnökjelöltségét támogatja majd? A vermonti, egyébként zsidó származású szenátor idézi ugyanis a legtöbbet az egyházfő szavait.
Az elnökjelöltek között hét a katolikus. Stephen Colecchi, az Egyesült Államok Püspöki Konferenciája nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke szintén úgy látta, hogy a pápa kedvezően ítélte meg az iráni nukleáris megállapodást, akár szót ejt erről, akár nem. Colecchi úgy véli, hogy a pápa igenis szót ejthet a politikát is érintő kérdésekről. „A szegények és a békéért való aggóság az evangéliumból fakad” – mondta el a politico.com honlapjának.
