Az oktatási rendszer átalakítását a kormányzat képviselői valamennyi nyilatkozatukban hatalmas sikerként könyvelik el. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, a hazai oktatás egyik legfőbb irányítója a múlt héten büszkén jelentette be: teljesen új köznevelési rendszert alkottak; hozzátehetjük, hogy majdnem ugyanígy van, illetve ugyanígy lesz a felsőoktatás terén is. Van is mire büszkének lenniük, hiszen minden tökéletes összhangban halad elképzeléseikkel: az új kerettantervek miatt már az általános iskola alsóbb tagozataiban is szinte feldolgozhatatlan mennyiségű tananyaggal kell szembenézniük a diákoknak és a tanároknak egyaránt. A szegénységben élő, hátrányos helyzetű gyerekek kitörési lehetőségeit csorbítják, s ehhez jön még az is, hogy a szegregált gettóiskolák felszámolása érdekében sem történik érdemi előrelépés sőt, mintha a kormány – Balog miniszterrel az élen – egyenesen azt preferálná, hogy az ilyen intézmények zavartalanul működhessenek.
Új koncepciók
A követelmények szigorításával és a férőhelyek szűkítésével nehezítik a gimnáziumi felvételt, az általános iskolából kikerülő fiatalokat pedig a szakképzés felé terelik, ehhez már az egész szakképzési rendszert is gyökeresen átalakították. Mindebből az következik, hogy az egyetemekre, főiskolákra is egyre kevesebben jelentkeznek majd sőt, a felsőoktatásban továbbtanulni kívánó fiatalok száma már most is szembetűnően csökken, a 2010-es évhez képest az idén 25 százalékkal esett vissza a jelentkezők száma. A kormány, mint szinte minden, számára kellemetlen mutatót, ezt is a demográfiai helyzet változásával magyarázza, ám ez a visszaesés jóval nagyobb annál, mint ahogy azt a valós demográfiai helyzet indokolná. Az egyetemi felvételiken magas központi ponthatárokat húznak, szakok szűnnek meg, képzések alakulnak át, sokszor teljesen indokolatlanul, szembemenve a nemzetközi normákkal.
Mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban hatalmas forráshiányok vannak, az iskolákba a szülők veszik a krétát, az egyetemeken az oktatók a fénymásolópapírt. Az elégedetlenkedő vezetőket és tanerőket kancelláriai és konzisztóriumi rendszerrel, kötelező érvényű tanári etikai kódexszel, tanfelügyelettel próbálják jobb belátásra bírni. Az elvonások és az esztelen, egyetlen központi akarattól függő átalakítások óhatatlanul is minőségromláshoz vezetnek. Egy fejlett oktatási rendszer a világon mindenhol a társadalmi mobilitás első számú segítője, a jelenlegi kormányzat azonban évről évre visszavágja a létra fokait. Célként tűzték ki, hogy a jövőben Európa egyik legmodernebb oktatási szisztémáját dolgozzák ki, ám a Balog Zoltán irányításával létrejött valami jelenleg jobban hasonlít Frankenstein szörnyetegéhez, mint egy egészséges, működőképes és fiatal életek millióiért felelős rendszerhez. És megkezdődik a 2015-2016-os tanév.
Változások a közoktatásban
Az általános és középiskolákba pontosan szeptember elsején becsöngetnek. Az új tanévben több évfolyam számolhat az órarend megváltozásával, ugyanis most már az 1-3., 5-7. és a 9-11. évfolyamokon kell a 2013-ban felmenő rendszerben bevezetett kerettantervek szerint tanulni. Az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet honlapján elérhető óratervek szerint az érintett gimnazistáknak minden nap hét órájuk lesz, és most már biztos, hogy a hét minden napján, minden évfolyamon lesz kötelező testnevelés is – kérdés, hogy hol, nagyon sok iskolában ugyanis nincs használható tornaterem, de még tornaszoba sem, s a meglévők közül is több korszerűtlen és rossz állapotban van, felújításukra nem szentel elég figyelmet és pénzt az állam. A legújabb tervek szerint a mindennapos testnevelés mellett a mindennapos éneklést is kötelezővé tennék az iskolákban, s hogy népszerűvé tegyék a diákok körében a napi dalolászást, a minisztérium egy nemzetközi tekintélyekből álló munkacsoportot is felkért, hogy ébresszék fel „a kodályi hagyományok szellemét”.
Nem csak a tantermekben, a menzákon is változások lesznek, szeptembertől ugyanis életbe lép az új közétkeztetési rendelet, ami száműzi az asztalokról és az ételekből is a sót, cukrot, a túl sok zsírt. Az iskolákban egészségesebb, minőségibb hozzávalókból készült ételeket adnak majd, ám kérdés, hogy a jobb minőség vajon okoz-e áremelkedést. A kormány szerint a jobb ételek „nem feltétlen” járnak többletkiadással, ám a közétkeztetők közül többen úgy vélik, hogy a hatályos nyersanyagnorma szintjén mindenképpen emelni kell – az pedig majd eldől, hogy a szülők pénztárcáját ez mennyiben fogja érinteni. Merthogy a tanévkezdés ezen kívül is drága; még akkor is, ha a legolcsóbb tanszereket pakolják a bevásárlókocsikba, egy általános iskolás gyermek szeptemberi iskolakezdési csomagja is legalább 10-15 ezer forintba kerülhet, és ebben a tankönyvek ára még nincs benne.
Ezen felül gyakran a szülőknek kell megvenniük azokat a felszereléseket is – kréta, papír, tisztasági szerek –, amelyeket az iskolák nem kapnak meg a több mint tízmilliárdos adóssággal és még ennél is nagyobb hiánnyal küszködő Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik). Igaz, az első három évfolyamon a diákok térítésmentesen kapják a tankönyveket, és a szülők iskolakezdési támogatást is igényelhetnek munkáltatóiktól. A támogatás a minimálbér maximum 30 százaléka lehet, utalvány formájában érkezik, december 31-ig lehet felhasználni, és tankönyvre, tanszerekre, ruházatra lehet fordítani.
A tankönyvterjesztés terén fontos változás, hogy az idén talán elmarad a botrány, a korábbi feladatait ellátni képtelen tankönyvellátó (Kello) a múlt héten már az iskolák 80 százalékának kiszállította a tankönyveket, s augusztus végéig várhatóan minden intézménybe megérkeznek a könyvek. Ehhez azonban arra volt szükség, hogy a Kello lemondjon azon feladatairól, amelyek miatt létrejött, vagyis hogy a személyre szóló tankönyvcsomagok szállítása gördülékenyebben történjen, és az iskolák válláról vegyen le terheket tanévkezdés előtt. Ebből lett tavaly káosz, sokan nem azokat a könyveket kapták, amiket rendeltek, előfordult, hogy hiányos csomagokat kaptak a diákok, egyes iskolákba pedig még a féléves bizonyítványosztáskor sem érkeztek meg a könyvek. A szervezetnél ezért úgy döntöttek, nem tesznek mást, csak ömlesztve leszállítják a könyveket, a szortírozást, a csomagok összeállítását pedig mégis inkább az iskolákra bízzák, jelentős terheket róva a pedagógusokra.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint illegitim szervezet illegitim kiadványa a pedagóguskar által kidolgozott pedagógus etikai kódex. Mendrey László, a PDSZ elnöke szerdai tanévkezdő sajtótájékoztatóján azt mondta: a kódex tervezete idejétmúlt, ósdi felfogású elvárásokat fogalmaz meg, szolgalelkű pedagógusokat feltételezve. Szolgalelkű pedagógus pedig szolgalelkű diákokat fog nevelni - fogalmazott az érdekvédő, hozzátéve: alkotmányellenesnek tartja, hogy ő például, mint a Klik alkalmazásában álló pedagógus nem bírálhatja majd a központ működését. Jelezte: online petíciót indítottak, az a cél, hogy a kódexet közösen utasítsák el a szakmai-pedagógus szervezetekkel.