Borzasztóan irigykedem az Orbán-kormány tagjaira. Nemcsak az ország jobbá tételéhez évek óta adott lehetőségeik, a személyes munka- és életkörülményeik, hanem most már leginkább a főnökük miatt is. Nem szimpatizálok persze különösebben Orbán Viktorral, sőt, egyenesen undorodom a miniszterelnök egyes politikai húzásaitól - például a társadalom folyamatos megosztására törekvésétől és hatalomvágyától -, de azt aztán senki sem mondhatja, hogy ne lenne kegyes az övéivel.
2017-re össze kell kapnia magát az Orbán-kormánynak, mert az már a bizalom megtartásának éve lesz - mondta például Lázár János a keddi kormányzati konferenciát követő sajtótájékoztatón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból kiderült, noha a kormányfő nem mindennel tűnt elégedettnek a szigorúan zárt ajtók mögött, ám láthatóan kizárólag a közvélemény szórakoztatására megrendezett konferencián, a lassan öt és fél éve kormányzó csapatának mégis további egy évet adott ahhoz, hogy "a szükséges lépéseket megtegye".
Nekem nincs ilyen mázlim, általában néhány órán belül teljesítenem kell a főnökeim utasításait. "Egy belpolitikai rovatvezetőnek időnként illik publicisztikát írni" - mondta például tegnap a tőle jól megszokott, ellentmondást nem tűrő hangsúllyal egyik főszerkesztő-helyettesem. Róla persze sokkal több jót el tudnék mondani, mint Orbánról, de tegnap azért mégiscsak felmerült bennem: mennyivel keménykezűbb főnök ő a miniszterelnöknél. Én ugyanis éppen ma vagyok hatodik éve a Népszavánál, de még sosem kaptam tőle egy évet arra, hogy "a szükséges lépéseket" megtegyem.
Persze egy-egy cikk megírása, vagy egy napilap belpolitikai rovatának irányítása nyilván össze sem mérhető az ország vezetésével. De az azért mégiscsak komikus, hogy az alkotmányozással sietni kellett, a Fidesz-holdudvart szolgáló "lexek" gyakran egyetlen nap alatt mentek át a parlamenten, a média megregulázása, a trafik- vagy földmutyi, a menekültellenes intézkedéssorozat nem tűrt halasztást, például a gyűlölködő plakátkampányról is sürgősséggel kellett dönteni, ezért elkerülték a közbeszerzést is.
Viszont a kormányzás - na, az ráér.