Minden bizonnyal a harmincnégy éves Kiss Zoltán ezredes, a Belügyminisztérium főosztályvezetője lesz az Alkotmányvédelmi Hivatal új vezetője. Ezzel újabb állomásához érkezik a nemzetbiztonsági szakma kivéreztetésének, a pártállam szolgálatába állításának folyamata.
A belső elhárítás és a hírszerzés minden demokrácia stabilitása biztosításának egyik alappillére. Az ő integritásukon, szakmai színvonalukon, pártpolitikai befolyástól való mentességükön rengeteg múlik egy olyan korban, ahol a nemzetközi terrorizmus nem ismer határokat, s a gazdasági és más bűncselekmények az országok alkotmányos rendjét bel- és külföldről egyaránt fenyegetik. Ezekkel a kihívásokkal Magyarország is szembenéz. A titkosszolgálatok munkatársai minden jogállamban a rend különlegesen képzett, elhivatott őrei, akik arra esküdnek fel, hogy különleges körülmények között védjék a nemzeti érdekeket, és adott esetben az életüket is kockáztassák hazájukért. Szolgálataikért a legtöbb esetben nem kaphatnak nyilvános elismerést, hiszen erőfeszítéseiket túlnyomórészt fedett, titkos pozícióban fejtik ki.
A különféle titkosszolgálatok állományában néhány ezer hivatásos teljesít szolgálatot. Ezek az emberek nem beszélhetnek munkájukról, miközben manapság hihetetlenül sok hazug információ lát napvilágot velük kapcsolatban. Az Orbán-kormány saját hatalmi érdekeinek megfelelően használja a fegyveres testületeket, s önkényesen büntet és aláz meg rengeteg embert, nem egyszer hazug vádak alapján. Legújabban az idén elfogadott úgynevezett szolgálati törvény borzolta föl a kedélyeket, amely teljesen felborította a rendvédelemben dolgozók életét, kiszolgáltatottá tette őket, elbizonytalanította előmenetelüket, és szabad utat engedett a területet irányító politikusok, valamint politikai kinevezett elöljárók önkényes lépéseinek. Mindennek eredménye az lett, hogy a titkosszolgálatoktól nagy számban távoznak a tapasztalt munkatársak, s a Fidesz ebből a körből olyanokat is ellenséggé tett, akik 2010-ben még üdvözölték a kormányváltást. A hivatalokat ma javarészt olyanok irányítják, akik nem rendelkeznek kellő tapasztalattal, hiszen az ifjú kor nem pótolhatja a sokrétű, munkában szerzett ismereteket és kapcsolatrendszert.
2009-ben a Fidesz még bőszen támadta a huszonkilenc éves korában a titkosszolgálatok felügyeletére kinevezett Ficsor Ádám minisztert. Míg egy miniszter esetében megengedhető lehet a szakma mély ismeretének hiánya (hiszen a kormánytag csupán politikai irányításra vállalkozik), addig a titkosszolgálatok professzionális vezetése esetében ez elfogadhatatlan. Márpedig Kiss Zoltán személyében maholnap egy terepismerettel nem rendelkező, a területet csupán íróasztal mögül, felületesen ismerő ember lehet a hazánk biztonsága fölött őrködő egyik legfontosabb intézmény irányítója. Olyan embereket küld majd kényes bevetésekre, akik feladata a nemzetbiztonság megvédése, az államrend megingatására tett kísérletek feltárása, a felforgató csoportokba való beépülés, a potenciális terrorcselekmények feltérképezése, előre jelzése és a kémelhárítás.
Aki ilyet kér munkatársaitól, maga is meg kellett, hogy járja a poklot, s a hozzá nem értő politikusoknak legjobb szakmai meggyőződése szerint kell véleményt mondania. Semmilyen karrierszempont nem befolyásolhatja értékítéletét, zsarolhatatlannak kell lennie. Egy pályafutása elején járó ember, bármilyen nagy jellem és reménység legyen is, képtelen erre a feladatra.
Nem gondolhatunk tehát másra, mint arra: a kormány szánt szándékkal egy felkészületlen, ezért dróton rángatható embert helyez az Alkotmányvédelmi Hivatal élére. A Fidesz azt akarja, hogy a neki gazsuláló, ellentmondani nem merő nyeretlen kétévesekből álló titkosszolgálati állomány minden képtelen, nyers hatalmi szempontok által vezérelt utasítást végrehajtson. Ezzel Orbánék hazánknak ártanak. Kiszolgáltatottá tesznek bennünket a ránk leselkedő veszélyekkel szemben, tehát nemzeti érdekeinkkel ellentétesen cselekednek. Mindenkit a kizárólagos hatalmuk megszilárdítása érdekében használnak, ezzel pedig saját alaptörvényük ellen is vétenek.
