Az MNB döntésével - júliusi ígéretének megfelelően - 1,35 százalékon hagyta a forint alapkamatát. A megtakarítások szempontjából azonban ez olyan alacsony érték, amely már elgondolkodtatja a családokat: érdemes-e hagyományos betétekben megtakarítani, hiszen a számlavezetési díj, a kamatadó, tranzakciós illeték és az eho levonása után alig marad a megszolgált hozamból. Az sem jelent vigaszt a megtakarítók számára, hogy az infláció mértéke még mindig alig haladja meg a 0 százalékot, vagyis elvileg reálkamatra lehetne számítani, a befektetők azonban már annak is örülnek, ha a bankban elhelyezett tőkéjük nem fogy.
A tapasztalatok szerint a kereskedelmi bankok menetrendszerűen követik betéti kamataik kialakításánál a Monetáris Tanács döntéseit - mondta lapunk érdeklődésére Gergely Péter. A Bankrácio.hu internetes portál szakértője ehhez hozzáfűzte, hogy a változtatást általában már a kamatváltoztatást követő első munkanapon végrehajtják, de legkésőbb a következő hónap első napjaiban. Ez nem jelent késedelmet, mert a Monetáris Tanács rendszerint minden hónap utolsó keddjén tartja kamatdöntő üléseit - mondta a szakértő.
Illusztráció: Thinkstock
Napjainkban 3 százalékos betéti kamatot már alig-alig találunk a bank ajánlatok között, ha mégis, akkor ezt többnyire csak rövid 2-3 hónapos futamidőre ajánlják. Mostanában a 2 százalék körüli kamat dívik. A magasabb kamatért általában friss pénzeket kérnek a pénzintézetek, és gyakran megszabják a nem is alacsony minimális befektethető összeget is. Egyik bankunk 3,2 százalékot is megad félmillió forint után, de akinek 10 millió forint megtakarítása van, attól a 3,6 százalékot sem sajnálják, mind a kettőt egy éves lekötésre, ezt követően pedig már csak a piaci kamatokat adják. A folyószámlán lévő pénzekre manapság már gyakorlatilag nem fizetnek kamatot. Mivel a jogszabályok tiltják a a negatív kamat megajánlását, ezért ravasz módon a számlapénz kamata manapság 0,01 százalék lett. Gergely Péter hívta fel a figyelmet arra, hogy azok a kisebb bankok a gálánsabbak, a kamatmértéket illetően, amelyek a betétesek forrásaira jobban rászorulnak.
A hitelkamat azonban egészen más - mondta a Bankracio.hu szakértője. Itt a kamat mértékét általában a Buborhoz (Budapesti bankközi kamatláb) kötik, és a kamatváltozást azonnal átvezetik a bankok, azonban ez nem azonnal jelenik meg az adós terhei között. A hitelszerződésben ugyanis kamatperiódusokban állapodnak meg, amely a hitel fajtájától függően lehet 3 vagy 6 hónapos, de egy éves is előfordul. A hosszú távú kölcsönöknél - például az ingatlanoknál - előfordul, hogy 3, vagy 5 éves fix kamatozásban állapodik meg a bank az ügyféllel.
A mostani - lényegében 2012-től 2015 júliusáig tartott - kamatvágási periódusban az ilyen, több éves fix kamatozású időszakok nem kedvezőek az adós számára. Gergely Péter ebben az esetben a hitelkiváltást javasolja. Az ügyfél ilyenkor megállapodhat a saját bankjával egy új szerződés megkötéséről, de más bankot is választhat. Ennek azonban ára van, nem is csekély, akár 1-2 százalékos lehet, vagyis 10 millió forintos hitelnél a 200 ezer forintot is elérheti. A szakértő azt javasolta, hogy akkor érdemes a hitelkiváltás módszerével élni, ha a megtakarítás eléri a havi ötezer forintot. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy az új szerződésnek is ára van, és ismételt hitelvizsgálatra is számítani lehet.