Az Európai Bizottság 2013-ban hozott rendelete ugyanis 86 százalékos szezonális hatásfokot ír elő, amelyet csak a kondenzációs gázkazán képes teljesíteni. Ez a fűtőkészülék a füst hőjét is hasznosítja, viszont jóval drágább az alacsonyabb hatásfokú, hagyományos készüléknél.
Májusban egy asztalhoz ültek a kormány, a gázszolgáltatók és a kazángyártók képviselői, miután a Magyar Energiahatékonysági Intézet azt közölte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium - a szakmai szervezetekkel egyeztetve - kétéves türelmi időszak bevezetését kezdeményezi. Ezzel szemben a mostani tervezet a nem lakossági fogyasztóknál nem ad türelmi időt, míg a lakosság is csak az év végéig élvezheti azt.
A rendelettervezet részletekről és a várható költségekről is tájékoztat. A kiviteli terv elkészítésétől az üzembe helyezésig 48 nap telhet el, ám akik az év végéig a már megvásárolt hagyományos gázkazánt akarják felszereltetni, azoknak dupla idő áll rendelkezésére. A minimum költség pedig - a hagyományos, kéménybe kötött kazán 100 ezer forintos árával együtt - 245 ezer forint, míg a legolcsóbb, 250 ezer forintos kondenzációs készülék esetén legalább 395 ezer forintra rúghat. Arról egyelőre nincs hír, hogy a kormány ad-e állami támogatást az érintetteknek, vagy esetleg lesz-e valamilyen pályázható uniós finanszírozás a kazáncserékre.
