Az ország egyik legelterjedtebb adócsalása a feketén kiadott albérletekből származik. Ugyanis a bérbeadók számlát általában nem adnak, és adót sem fizetnek a lakásbérlet után, ami súlyos mulasztás, ugyanis a lakáskiadásból származó jövedelem személyi jövedelemadó-köteles, mértéke egységesen 16 százalék (jövőre 15), 1 millió forintos éves bevétel fölött pedig a 14 százalékos eho-t (egészségügyi hozzájárulást) is meg kell fizetni.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) statisztikái szerint az egykulcsos személyi jövedelemadó 2011-es bevezetése óta az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem már nem számít úgynevezett elkülönülten adózó jövedelemnek. Ehelyett az összevont adóalap részének kell tekinteni és úgynevezett önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adózni utána. Azonban ez a kategória más jogcímen szerzett jövedelmeket is tartalmaz, többek között az ingóság bérbeadásából, a magánóraadásból, a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységből, valamint a szellemi tevékenységből származó jövedelmet is. Az egyes jogcímek elkülönítésére nincs lehetőség.
A NAV nem vezet nyilvántartást, nem készít felmérést és az adókötelezettségek teljesítésére rendszeresített bevallásokban sem kér olyan adatot, amelynek alapján megállapítható lenne, hogy mennyiért adják ki a lakásokat, valamint, hogy hány kiadott ingatlan van jelenleg Magyarországon. Az otthontérkép.hu statisztikáiból kiderül, hogy 2014-ben Budapesten adták ki legmagasabb áron az ingatlanokat: átlagosan havonta 2427 forintot kértek a főbérlők egy négyzetméterért, míg Nógrád megyében csupán 523 forintot. Részben az Airbnb nevű újdonsült szolgáltatás miatt is szöktek az egekbe a hazai albérletárak. Több ezren ugyanis kiszálltak a hagyományos lakáskiadásból, és a nagyobb üzlettel és a többnyire adózatlan pénz ígéretével kecsegtető magánszálláshely-szolgáltatást űzik ingatlanjukban. A rohamosan bővülő Airbnb-piac lényegében modern kori „zimmer frei” szolgáltatássá vált hazánkban, a szállodák vendégeinek 5-10 százalékát elvonva. Egy a főváros szívében lévő társasházban ötven lakásból legalább negyvenet alkalmi turistáknak adnak ki bérbe, engedély nélkül.
A látszat ellenére azonban csekély adókiesést jelent az albérletek adózásából származó hiány, nincs is olyan kimutatás, ami ezzel foglalkozna. Becslések szerint néhány százmillió forintról lehet szó. Eközben 11 ezer milliárd forint egyéb adót szed be az adóhatóság évente – mondta lapunknak Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók és Számviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke szerint az adóhatóság számára jelenleg nagyobb probléma, hogy nálunk a GDP-arányos adóteher 40 százalék, míg Szlovákiában vagy Romániában csak 28 százalék.
Az adóhatóság idén nyáron fokozottan ellenőrzi népszerű turisztikai övezetek bérbeadóit - erre többször is felhívta a közvélemény figyelmét. Az adóellenőrök elsősorban a nyugta- és számlaadást, a szigorú számadású nyilvántartások vezetését, valamint, - ahol van -, a pénztárgép használatát veszik górcső alá.
A NAV megállapításai szerint visszatérő jelenség a férőhelyekre vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyása. Magánszálláshelyként legfeljebb nyolc szoba adható ki. Az is gyakran előfordul, hogy a tulajdonosok a települések turisztikai fejlesztésére szánt idegenforgalmi adót ugyan beszedik, de arról számlát nem adnak. A meg nem fizetett adó befizetésén túl a hiány összegének 50 százalékát, a bevétel eltitkolása esetében 200 százalékát kitevő adóbírság, továbbá mulasztási bírság, késedelmi pótlék fizetésére számíthatnak a renitens szállásadók. Általában lehet kérni az adóbírság mérséklését, ám a NAV álláspontja az, hogy ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával függ össze - például a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, illetve megsemmisítésével -, akkor sem hivatalból, sem kérelemre nem adható könnyítés.
A NAV ezzel párhuzamosan az interneten megjelent nyilvános adatokat is felhasználja az ellenőrzések során, ahogy az ingatlan-bérbeadásra vonatkozó vizsgálatok tervezésekor fokozott figyelmet fordítanak az interneten közzétett lakáshirdetésekre, legyen szó egyetlen szobáról vagy komplett lakóingatlan bérbeadásáról – fűzte tette hozzá Vadász Iván. Mindemellett azok az ingatlantulajdonosok, akik feketén kínálnak szálláshelyeket az üdülőövezetekben, borsot törnek a hivatalosan bejegyzett szobakiadók orra alá, hiszen indokolatlan versenyelőnybe kerülnek a tisztességes szolgáltatókkal szemben.
Akadnak olyanok is, akik nem szándékosan mulasztanak el adót fizetni. A bérbeadás során sokan esnek abba a hibába, hogy nem kellő alapossággal tájékozódnak a vonatkozó előírásokról. Segíteni kellene őket, hogy a kötelezettségekről mindenki tájékoztatást kapjon – mondta a Népszavának Ruszin Zsolt a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének budapesti elnöke. Sajnos az adóhatóság félvállról veszi a problémát, így addig csak a számlák szigorúbb ellenőrzésével lehet bármi javulást elérni – tette hozzá az elnök.
Különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között. Míg az elsőnél nem, az utóbbinál kötelező az adószám, figyelmeztet közleményében Kis Péter András, a NAV adószakmai szóvivője. A lakáskiadás feltételeit nem árt szerződésben rögzíteni. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz akkor kell adószámot kiváltani, ha a bérbeadó valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát választ. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás mentes az áfa alól, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, és nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.
Az albérletet kínálók, illetve abból jövedelmet szerző lakástulajdonosok így csak akkor kerülnek az adóhatóság látókörébe, ha önként bevallják tevékenységüket, vagy "jóakaróik" közül valakik rájuk irányítják a NAV figyelmét. Az adóhatóság sem tehet többet, mint bízik a bérbeadók jogkövető magatartásában, és folyamatosan hangoztatja büntetési tételeit, azaz, hogy miért nem éri meg adót csalni. A bejelentések számáról és tartalmáról a NAV nem ad felvilágosítást.
Ha egy nyaralótulajdonos úgy dönt, hogy ingatlanjában szálláshely-szolgáltatást nyújt, vagyis rövid időtartamra bérbe adja lakását üdültetés céljából, akkor még a nyaralás megkezdése előtt adószámot kell kérnie az adóhivataltól. Egyre elterjedtebb ugyanis a feketézés azon ingatlantulajdonosok között, akik átmeneti utazóknak adják bérbe lakásaikat, néhány napos vagy hetes turnusokban. Nem árt tudni, hogy a ténylegesen végzett tevékenység dönti el: online pénztárgéppel kell-e eleget tenni a nyugtaadási kötelezettségeknek, vagy sem. Határozott fellépést vár a jogalkotóktól a magyarországi szállodaipar, miután mostanra forgalmuk 5-10 százalékát szívják el a magánlakásokban alkalmi szállást kínáló ingatlantulajdonosok. Míg Budapesten 70-120 euró a hotelszobák átlagára éjszakánként, addig egy magánlakásban már 40 euróért megszállhat egy külföldi turista, akár a leglátogatottabb turisztikai övezetekben is – írta a Napi Gazdaság.
Ezzel a jelenséggel a törvényesen működő hotelek képtelenek felvenni a versenyt, hiszen számtalan szakmai és adózási szabálynak kell megfelelniük, mely felfelé húzza áraikat. A vendéglátóhelyeket, fürdőket, szolgáltatókat azonban nem zavarják a magán-szobakiadók alacsony árai, ugyanis a turisták az így megtakarított pénzük jó részét náluk költik el.
Hogyan kellene adózni
Az ingatlan-bérbeadás 2010. augusztus 16. óta adószám kiváltása nélkül, adóazonosító jel birtokában is végezhető, amennyiben a magánszemély nem egyéni vállalkozó, az ingatlant nem az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak adja bérbe és az ingatlan-bérbeadásra nem választott adókötelessé tételt az általános forgalmi adót érintően - írta érdeklődésünkre a NAV.
Gyakran előfordul, hogy a bérlő nevére átírják a közüzemi szolgáltatást mérő készülékeket, emiatt a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak. Ilyen esetben a bérlő által a közüzemi szolgáltató részére fizetett díj a bérbeadónál nem számít bevételnek, ezért költségként sem számolható el. A mérőórák átíratása esetében emiatt jellemzően a 10 százalék költséghányad alkalmazását választják az adózók. A jövedelem után az adó mértéke 16 százalék.
Megdolgozik a magyar a lakásért
Az egyetemi évkezdés és az albérleti szezon kezdetén a szülők gyakori kérdése: több évre szobát vegyenek-e ki, vagy lakást vásároljanak a gyereknek. Ez utóbbit nagyobbrészt az átlagkereset felett keresők engedhetik meg maguknak. A Deloitte 17 európai országra kiterjedő lakáspiaci tanulmányából ugyanis az derül ki, hogy míg Csehországban átlagosan 7,1 évnyi bruttó átlagjövedelem kell egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához, addig Lengyelországban 7,2, Magyarországon pedig 7,8 év. Eszerint Magyarországon a saját lakás megvásárlásának lehetősége a jövedelmeket is figyelembe véve az európai átlag alatt van – ismertette a napi.hu. Legjobb a helyzet Belgiumban, ahol a lakosoknak átlagosan csupán 3,2 évnyi bruttó átlagkeresetre van szükségük saját lakás vásárlásához. Bár a régiónkban a cseh lakásárak a legmagasabbak, a jövedelemviszonyokat is figyelembe véve a cseheknek a legelérhetőbb a saját lakáshoz jutás.
Az albérletből lakásba igyekvő fiatal házasoknak az idén júliusban kibővített családi otthonteremtési kedvezmény (csok) nyújthat segítséget. Figyelemre méltó a kezdeti érdeklődés, bár eddig jellemzően csak vidéken élők és használt lakás megvételéhez kérték ezt a fajta támogatást – mondta tegnapi tájékoztatóján Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. A vissza nem térítendő támogatás 500 ezertől 3 millió 250 ezer forintig terjed, és függ a megvásárolni kívánt ingatlan méretétől, elhelyezkedésétől és energetikai besorolásától.
Bonyolult a szálláskeresés és drága az albérlet
Budapesten és több egyetemi városban - például Pécsen, Debrecenben, Szegeden - 4-33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest a lakásbérleti díjak, Győrben viszont csökkent a kiadó lakások átlagos díja - derül ki az ingatlan.com július végén, augusztus elején készült felméréséből. Pécsett a kisebb - 40-59 négyzetméteres - lakások átlagos bérleti díja 80 ezer forintra nőtt a tavaly szeptemberi 60 ezer forintról, ami 33 százalékos emelkedés. Szegeden is nőttek az árak, a kisebb lakáskategóriában 17 százalékkal, 60 ezerről 70 ezer forintra, a nagyobb lakások esetekben pedig 13 százalékkal, 75 ezerről 85 ezer forintra nőtt az átlagos albérleti díj - olvasható a tájékoztatásban.
Idén Budapesten is "nagyon felkúsztak az árak", a 40-59 négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj 140 ezer forint, szemben a tavaly szeptemberi 126 ezer forinttal. Az egyszobás garzon ára 70 és 90 ezer forint között mozog. A külső kerületekben sem sokkal kecsegtetőbbek az árak: egy XVIII. kerületi lakóparkban például 80 ezer forintért hirdettek egy kétszobás lakást, de itt is akadt rá példa, hogy mire a bérlőjelölt kibuszozott Pestszentlőrincre, 90 ezerre ugrott a díj különösebb magyarázat nélkül.
Az elmúlt másfél évben átlagosan 20 százalékkal drágultak az albérletek elsősorban a fővárosban, az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben, illetve a belső budai kerületekben.
Az áremelkedésbe belejátszik az, hogy a válság miatt sokan nem vásároltak, inkább béreltek ingatlant, a devizahiteles problémák miatt sok új bérlő lépett a piacra – el kellett adniuk a lakásaikat –, de az olcsó lakásokból a befektetők is bevásároltak, hiszen jól lehet keresni a lakáskiadással.
