Egyetértett a KSH adataival Sik Endre is, aki az ATV-ben elmondta: minden hatodik magyar ember tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét, ezen belül a többség munkavállalásban gondolkodik. A Tárki vezető kutatója szerint a migráció tervezése egy teljesen természetes dolog, része az emberek mindennapjainak.
Nem volt ez mindig így: a kilencvenes évek elején a magyar migrációs potenciál jóval alacsonyabb volt, mint a többi kelet-európai országban – írja a 444.hu. Magyarországon 1993-ban csak a lakosság 2,7 százalékkal vállalt volna külföldi állást, kivándorolni pedig csak 1,4 százalék szeretett volna. Ez a régióban is nagyon alacsony arány csak a kétezres évek elején ugrott meg. Valószínűleg ekkorra nőtt fel az a generáció, amelyik már magabiztosabban beszélt idegen nyelveket és természetesebb volt neki, hogy nincs vasfüggöny. Másrészt ekkorra a külföldre költözéssel járó adminisztráció is egyszerűbbé vált és az interneten már a rokonokkal sem volt olyan drága tartani a kapcsolatot.
A folyamat 2012-ben érte el a csúcsot, amikor már a lakosság 19 százalékánál volt opció, hogy egy másik országban próbáljon boldogulni. Ehhez nagyban hozzájárulhatott a hazai belpolitikai légkör, valamint az is, hogy Németország és Ausztria 2011 közepén megnyitotta a munkaerőpiacát, így valóban volt is hova menni. Ez meglátszik a célországokon is: a legnépszerűbb Ausztria, Németország és Nagy-Britannia. A migrációs potenciál mára visszarendeződött a 2010-es szintre, viszont ezen belül 2015 áprilisában soha nem látott rekordot döntött a kivándorolni akarók aránya (10 százalék), ők nem csak a jobban fizető munkát keresik, hanem tartósan le is telepednének.
Sik azt is elmondta, hogy a kivándorlás és a bevándorlás két külön dolog, teljesen független egymástól. A vezető kutató szerint a természetes fogyás az elsődleges probléma, nem a kivándorlás, de az tény, hogy a kivándorlás hozzátesz ehhez a negatív hatáshoz.
Így áll a „Gyere haza fiatal”
A „Gyere haza fiatal” programban eddig 5,1 millió forint támogatást hagytak jóvá, amely a teljes 95 milliós keret alig 5,4 százaléka – derül ki Rákossy Balázs NGM államtitkár válaszából, amelyet Szél Bernadett LMP-s képviselő írásbeli kérdésére adott. A program teljes költségvetése 100 millió forint, amelynek 95 százalékát kell támogatásokra fordítani és 5 százaléka mehet el a működési költségekre. Ez utóbbira az 5 millióból 4,2-t már felhasználtak: 1,4 millió ment személyi jellegű kifizetésekre, 2,8 pedig dologi kiadásokra. Sőt, ez az összeg még magasabb is lehet, ugyanis vannak olyan tételek (telefon és postaköltség), amelyeket nem a program terhére számolnak el. A százmillió forint, amit a Gyere haza fiatal programra szánnak egyszerűen röhejes, hiszen ennek majd négyszeresét költötték az idegenellenes, uszító plakátokra és a tízszeresét a nemzeti konzultációra - nyilatkozta korábban lapunknak Bárány Balázs, az MSZP országos elnökségének tagja. Az Origo nemrég arról írt, hogy eddig 11 külföldre vándorolt fiatal tudott Magyarországon elhelyezkedni, 170 fő állása pedig még függőben van.
