Eco.com;Barack Obama;elnökválasztás;Hillary Clinton;Fehér Ház;

Joe Biden alelnökkel mindig jobban megértette magát Barack Obama FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/WIN MACNAMEE

- Obama Biden mellé áll

Joe Biden amerikai alelnök várhatóan beszáll az elnökválasztási harcba. Az alelnök nyár végére ígéri a végső döntést. A Fehér Ház a jelek szerint Biden mellett kötelezi el magát, s ez újabb gond lehet az eddigi demokrata éllovas, Hillary Clinton számára.

Az alelnök szeptemberben, Labor Day, az amerikai munka ünnepe után rezidenciáján tárgyal a 2008-as és 2012-es Obama-Biden kampányok nagy támogatóit, s ez már meglehetősen biztos jel, hogy mégis rászánja magát az indulásra. A következő hetekben egy sor befolyásos demokrata személyiség véleményét kikéri esetleges kampányáról. Biden azt ígéri, szeptember végére, október elejére hozza meg a döntést.

Biden az elmúlt hétvégét az eredeti tervek szerint Delaware-i otthonában töltötte volna, de ehelyett Washingtonba utazott, s mint kiderült, találkozót tartott Elizabeth Warren massachusettsi szenátorral. Warren a Demokrata Párt liberális szárnyának népszerű alakja, s sokan buzdították, hogy álljon csatasorba a középutas, a washingtoni establishment jelöltjének tartott Hillary Clinton ellenében.

Biden és Warren találkozója megerősítette a spekulációkat, hogy az alelnök – nem utolsósorban Hillary Clinton e-mail bonyodalmait látva – mégiscsak indul az elnökválasztáson, s ehhez kérte Warrennel támogatását. A massachusettsi szenátor ugyanakkor eddig kizárta, hogy indulna 2016-ban, kérdés, hogy hajlandó lenne-e egy Biden-Warren párost fontolóra venni.

Barack Obama egyébként hétfőn alelnökével ebédelt, ami voltaképp nem szokatlan esemény, de a mostani, kényes helyzetben a média messzemenő következtetéseket vont le belőle. A CNN Bidenhez közelálló személyektől úgy értesült, a demokrata elnök "áldását adta" Biden indulására, nem tanácsolta el, hogy harcba szálljon a demokrata elnökjelöltségért.

Josh Earnest fehér házi szóvivő az ebéd apropóján nemcsak hogy hajlandó volt kérdésekre válaszolni Biden indulásával kapcsolatban, hanem azt mondta: „Barack Obama legjobb döntésének tartja, hogy Joe Bident kérte fel alelnökjelöltnek 2008-ban”. (Akkoriban sokan azt látták volna szívesen, ha Obama az előválasztási kampányban alulmaradt Hillary Clintont kéri fel az alelnökjelötségre, Obama azonban másképp döntött.) A szóvivő még azt is megjegyezte, hogy senkinek nincs annyi választási tapasztalata a demokrata táborban, mint Biden alelnöknek, aki két kampányt csinált végig Obama oldalán.

A Fehér Ház ennyire bátorítóan még nem nyilatkozott az alelnök esetleges indulásáról, s mindez újabb nehézséget jelenthet az eddigi biztos esélyesnek kikiáltott Clinton számára. Fehérházi bennfentesek szerint az elnök neheztel Clintonra az e-mail-ügy miatt, ezzel magyarázzák, hogy míg korábban Obama nem akarta magát elkötelezni sem alelnöke, sem a volt külügyminiszter mellett, most azt sem zárják ki, hogy az előválasztási kampányban nyíltan Biden oldalára áll. Amikor idén februárban az NBC News riportere egy interjúban megkérdezte az elnököt, hogy "Clinton vagy Biden", Obama hamiskásan mosolygott. "Mindkettőjüket kedvelem" - ennyit válaszolt.

A Clinton-kampány már jelezte, üdvözölnék Biden belépését és állnak elébe a kihívásnak. Hillary Clinton jóval előbbre jár a szervezésben, számos kampánydonor már elkötelezte magát mellette, s a választók körében szélesebb támogatottsága lehet, mint az alelnöknek. Biden bázisa elsősorban a kékgalléros, fehér férfiak körében lehet erős, Clinton ugyanakkor inkább támaszkodhat a nők és az etnikai kisebbségek voksaira. Kérdés ugyanakkor, hogy bármelyikük is képes lenne-e mozgósítani az általában nem szavazó fiatalokat úgy, ahogy Obamának sikerült.

Elemzők úgy vélik, Biden beszállásával legalább lesz tétje a demokrata előválasztásnak, s a veterán politikus, aki novemberben betölti 73. életévét, „megérdemel még egy esélyt”. Másfelől viszont nem zárják ki, hogy egy elmérgesedő demokrata kampány tálcán kínálja majd a republikánusoknak a Fehér Házat jövő novemberben.

Kifogyhat a pénzből a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) az iráni atomalku ellenőrzésében rárótt feladatok miatt. Ezt Amano Jukija, a NAÜ főigazgatója közölte. A Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja plusz Németország) és Teherán között júliusban megkötött megállapodás ellenőrzése várhatóan évi tízmillió dollár fölé emelkedhet. Amano ezért az ENSZ ügynökségnek nyújtott támogatás megemelésére szólította fel a tagállamokat. Az Egyesült Államok már közölte, hogy kész emelni hozzájárulását a NAÜ költségvetéséhez.