Natasha Bertaud elmondta, hogy Magyarország a 2014 és 2020 közötti pénzügyi időszakban előreláthatólag több mint 85 millió eurót kaphat erre a célra, a sürgősségi segítséget ezen a kereten felül kell érteni.
"Magyarország könnyedén frontállammá válhat" - vélekedett Bertaud, kitérve arra, hogy Brüsszel egyelőre csak pénzügyi segítséget nyújt ezen a téren Magyarországnak, és a magyar hatóságok egyelőre nem is kértek más segítséget, így úgynevezett "hot spot" felállítását sem.
Ezek létrehozásáról az uniós állam-, illetve kormányfők tanácskozása döntött. A létesítményekben uniós szakemberek dolgoznak, céljuk pedig annak gyors megállapítása, hogy az érkező emberek közül ki jogosult arra, hogy menekültstátust kaphasson és ki nem.
Ilyen hot spotokat a két frontországnak nevezett tagállamban állítanak fel az uniós hatóságok, Olaszországban és Görögországban. A magyar álláspont szerint Magyarország azért nem számít frontországnak, mert azok akik dél felől átlépik a határt, minden valószínűség szerint nem Magyarországon lépnek először az unió területére.
Natasha Bertaud arra is kitért, hogy Brüsszel kész segíteni, a hot spotok felállítása pedig viszonylag rövid idő alatt kivitelezhető; Olaszországban már működik, és hamarosan Görögországban is dolgozni kezd egy ilyen uniós létesítmény.
A bizottság szóvivője arról is említést tett, hogy a brüsszeli testület három tagja is részt vesz majd a nyugat-balkáni migrációs helyzet kezelésével foglalkozó konferencián, Federica Mogherini alelnök, külügyi főképviselő, Maros Sefcovic energiaunióért felelős alelnök és Johannes Hahn, aki a szomszédságpolitikáért és a bővítési tárgyalásokért felel.
Korábban írtuk: A német bevándorlási hivatali a szíriai menedékkérők esetén felfüggeszti a dublini rendeletet, amely lehetővé tenné, hogy más tagállamokba küldjék vissza őket, és inkább érdemben vizsgálja ezeket az ügyeket, a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint ugyanis a német lakosság úgy látja, megbirkóznak a menekültáradat kihívásával és képesek integrálni a bevándorlókat.
Magyarország azonban nem ilyen befogadó a menekültekkel szemben, Trócsányi László igazságügyi miniszter például tegnap is azt mondta, Magyarországnak nincs ideje megvárni az egységes európai fellépést az ügyben. Az Orbán-kabinet "renitenskedését" bizonyítják a határok lezárására, valamint a menekülők megállítására és elriasztására tett intézkedései is. Éppen ezt bírálták többen is. "Horvátországtól és Magyarországtól azt várjuk, hogy fogadjanak be menekülteket, ám ha nem teljesítik nemzetközi kötelezettségeiket, Szerbia reagálni fog az Európai Bizottsággal való egyetértésben" - mondta az InSerbia.info szerint egy belgrádi befogadóállomás megnyitóján Nenad Ivanisevic.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága vasárnap éjjel közölte: több mint hétezer migráns lépte át Szerbia határát Macedónia felől szombaton. Aznap ugyanis a macedón kormány ismét átengedte a menekülőket az országon. Az Amnesty International (AI) jelentése szerint több ezer, főleg szír, afgán és iraki menekült és menedékkérő esett csapdába és válhat bántalmazás áldozatává, miután múlt hét csütörtökön a macedón hatóságok lezárták az ország déli határát. "Ezzel egy új válságzónát hoztak létre a globális menekültügyi krízis közepette" - fogalmaztak, fölidézve, a helyzet akkor romlott meg hirtelen, amikor Macedónia kormánya két határ menti területet is válságzónának nyilvánított, Gyevgyelija mellett lezárta a macedón-görög határt, és katonai erősítést vezényelt oda.
