Számítások szerint mintegy 31 milliárd forintba kerül a deviza alapú gépjármű, valamint a fogyasztási hitelek forintosítása, ha az ősszel kezdődő ülésszakon az erről szóló törvényjavaslatot elfogadja az Országgyűlés. Az elmúlt évek gyakorlatától eltérően, most a kormány valóban egyeztetett a pénzintézetekkel, és meglepő módon, nem kizárólag a bankokra, illetve a lízingcégekre terhelte rá a forintosítás terheit, ahogyan eddig tette. Vélhetően ebben szerepet játszott a kormánynak az EBRD-vel idén tavasszal aláírt nyilatkozata, amely azt tartalmazza, hogy a kabinet nem rak újabb extra terheket a hazai pénzpiac szereplőire.
Mindezeket figyelembe véve a kormány ezen a héten megállapodott a Magyar Bankszövetséggel a deviza alapú autó- és fogyasztási hitelek forintosításáról, és döntés született arról, hogy az erről szóló törvényjavaslatot várhatóan az őszi ülésszak kezdetekor nyújtja be be a kormány az Országgyűlésnek. Ebben az szerepel majd, hogy a forintosításra az augusztust 19-én érvényes piaci árfolyamon kerül sor. A megállapodásban rögzítették azt is, hogy a jelzáloghiteleknél tavaly novemberben alkalmazott árfolyam és a mostani kurzus közötti különbséget fele-fele arányban a bankok és az állam átvállalja az ügyfelektől. Svájci frank alapú hitelek esetén, így közel 31 forinttal csökkennek majd a hiteladósok terhei.
A megállapodás kiterjed a fogyasztási deviza, illetve deviza alapú nem-jelzálogjog fedezete mellett nyújtott hitelekre, ideértve a lízinget is. Nem forintosítják viszont a deviza értékpapír-fedezetű hiteleket, a deviza hitelkártyákra felvett, és a deviza folyószámlahiteleket.
Decembertől a pénzintézetek kipostázzák minden ügyfelüknek a forintosításról szóló ajánlatukat. Amennyiben 30 napon belül az ügyfél nem jelzi a hitelnyújtónak, hogy nem kíván élni a forintosítással, akkor életbe lép a szerződésmódosítás. A pénzintézetek azonban nem utasíthatják el az ügyfél forintosítási kérelmét.
Az Orbán-kormány 2010-től több alkalommal is azt kommunikálta, hogy segít a bajba került devizahiteleseknek. Ez azonban az ígért határidőkhöz képest késve történt meg, és eddig kizárólag a deviza alapú jelzálog hitelekre volt érvényes, az autó lízing, illetve a szabad felhasználású hitelekre nem.
A december elsejével hatályos forintosítás összesen 229 ezer élő szerződést érint mintegy 305 milliárd forint értékben, ugyanakkor kiterjed a lejárt kölcsönökre is. A személyi hitelek esetén ez 260 milliárd forintnyi, míg az autóhiteleknél 255 milliárd forintnyi hitelt jelent. A mostani intézkedéssel a lakossági devizaalapú hitelek aránya a forintosításokat megelőző időszaki 54 százalékról 3 százalék alá csökken Magyarországon.
Az átváltáshoz szükséges devizát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítja. A jegybank szakértői szerint a program nem jelent veszélyt jegybanki tartalékmegfelelésre, a szóban forgó devizahitel-állomány összege ugyanis jócskán elmarad a jelzáloghitelek adósságállományától.
Lefaragnak az árfolyamból
Az átváltási árfolyam az euróhitelek esetében 309,20 forintos, a svájci frank esetében pedig 287,20 forintos árfolyamon történik majd, de a jelzáloghiteleknél korábban megállapított kedvezményes árfolyam - 308,97 forint/euró, és 256,47 forint/frank - alapján jóváírást kapnak az ügyfelek – tudtuk meg a Magyar Lízingszövetségtől. Ugyanakkor az átváltás után a kamatokat a bankok nem emelhetik. A szövetség szerint a megállapodásnak köszönhetően rendeződik a devizaalapú autóhitelesek ügye. „Az autóhitelek forintosításához meghatározott árfolyam elfogadható a lízingcégek számára. A Magyar Lízingszövetség korábban is azt hangsúlyozta, hogy olyan megállapodásra van szükség, amely közös teherviselésen alapul, és nem ró feleslegesen nagy terhet a finanszírozó vállalatokra” – kommentálta az autóhitelesek forintosításáról szóló megállapodást Lévai Gábor, a szövetség főtitkára. Hozzátette: a forintosítás összesen 180-200 ezer élő szerződést érinthet. Arról, Lévai Gábor szerint, korai becslést mondani, hogy pontosan mekkora állományt és hány szerződést forintosítanak a következő időszakban a lízingcégek, mivel a forintosítás önkéntes alapú.
Újabb mentőcsomag is szükséges lehet
Szakértők szerint bár kétségtelenül előrelépést jelent a deviza alapú nem-jelzáloghitelesek számára a tervezett forintosítás, azonban jelentős segítséget aligha nyújt, hiszen a 10 százalékos tehercsökkenés aligha segít azokon, akiknek az árfolyam-emelkedés miatt fizetési nehézségei vannak. A forintgyengülés következtében harmadával, felével, esetenként még többel emelkedtek a törlesztőrészletek. Noha a kormány azt kommunikálja, hogy ezzel úgymond az adósmentés véget ért, feltehetően még egy mentőcsomagra szükség lesz. Az egy szerencsés véletlen, hogy a jelzálog-hiteleseknél alkalmazott 2014. november 7.-i és a mostani, 2015. augusztusi 19.-i devizaárfolyamok rendkívül közel állnak egymáshoz, augusztus 20-án és 21-én alaposan, összességében 5 forintot gyengült a forint az euróhoz képest.
Az autóhitelek egyik sajátossága, hogy fix törlesztőrészlet fizetésében is meg lehetett egyezni. Ennek azonban megjön a böjtje! Ugyanis az utolsó részlet befizetésénél egyszerre kell az elmaradt árfolyamkülönbségeket megfizetni, amely több százezer, de esetenként az egymillió forintot is elérheti. Ezen a forintosítás aligha segít.
Emlékeztetőül a jegybank adatai szerint mintegy 182 ezren nem tudják fizetni a jelzáloghitelüket, és feltehetően ez a helyzet aligha javul majd a jövőben.
Problémák lehetnek a devizaalapú személyi és autóhitelek forintra váltásával - mondták a témában jártas ügyvédek a Magyar Nemzetnek. A kölcsönszerződések jelentős része ugyanis alaki és tartalmi hibás, ezért érvénytelen, így azokat forintosítani sem lehet. A legtöbből hiányzik a kockázatfeltáró nyilatkozat, amely szerint az adós fizeti az árfolyam-különbözetet a futamidő során, de sokban a kamat, a költség és a díj százalékos arányban való meghatározása sincs feltüntetve. A szakértők azt sem tartják igazságosnak, hogy az autóhiteleseknek kedvezményt adnának a piaci árfolyamhoz képest, miközben az ingatlanalapú hitelesek ilyesmiben nem részesülhettek.
