Hende Csaba honvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy az ideiglenes határzár első szakasza megépül augusztus 31-ig, és "gőzerővel" építik a második, 3,5 méter magas biztonsági határzárat.
Miután az illegális határátlépők egyre agresszívebben lépnek fel, a határ védelmére élő erőt is alkalmaznak, azaz határvadász századokat állítanak föl, ami azt jelenti, hogy több ezer rendőrt vezényelnek a Csongrád és Bács-Kiskun megyei határszakaszra.
Harmadsorban jogi eszközökkel is vissza akarja szorítani a kormány a migrációt, ezért felkérik a Fidesz és a KDNP frakciót, hogy kezdeményezzék az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását, illetve a Büntető törvénykönyv módosítását. Az illegális határátlépést, illetve a kerítés megrongálását 3-4 év szabadságvesztéssel rendelnék büntetni, az embercsempészetet pedig még ennél is súlyosabban szankcionálnák. Lázár János a tájékoztatón azt is megfogalmazta, hogy az embercsempészek nemcsak elhozzák a bevándorlókat a magyar-szerb határig, hanem ki is képezik őket az unió és Magyarország jogából, felkészítik őket arra, hogy visszaéljenek a menekültstátussal. Teljesen világos és bizonyított ma már, hogy "embercsempész-támadásnak van kitéve az ország".
A migrációval érintett tranzitországokba tervezett kampányról Lázár János elmondta, hogy azt a Nemzeti Kommunikációs Hivatal fogja szervezni a Miniszterelnökséggel együttműködve. Hozzátette: három napon belül részletes előterjesztést kell a miniszterelnök asztalára tennie arról, hogyan valósítják meg. Mint mondta, minden egyes példát mérlegelnek, de elsősorban a németet veszik figyelembe.
Kerítés van, együttműködés nincs
Mint a Népszava korábban megírta: az Európai Unió nem nézi jó szemmel a kerítésépítést, de nem szól bele, mert a határok védelme nemzeti hatáskörbe tartozik. Az mindenesetre furcsállja, hogy Orbán Viktor elzárkózik a nemzetközi együttműködéstől.
Valamennyi tagállam közül egyedül Magyarország marad ki a migrációt csökkentő, közös uniós határvédelmi műveletekből. Különösen kínos hiányzásunk a Nyugat-Balkánra koncentráló fellépésből. Júniusban egy Luxemburgban tartott uniós találkozón a magyar külügyi államtitkár még arról beszélt: a migrációs válságot csak közös fellépéssel lehet megoldani - írja a Magyar Nemzet. Júliusban adott interjút a lapnak a schengeni határok védelmét ellátó uniós szervezet, a Frontex vezérigazgatója. Fabrice Leggeri akkor elmondta, a Frontex elemzései szerint a Magyarországot érintő, Nyugat-Balkánról érkező menekültáradat jelentős része Görögországban lép be az unióba, ezért a tagállamok közös erőfeszítéseit a mediterrán ország külső határaira kell összpontosítani. A Magyar Nemzet megkérdezte a Frontexet, hogy a magyar kormány miként, s milyen formában járul hozzá a hazánkat közvetve vagy közvetlenül is érintő közös uniós fellépésekhez? A szervezet válaszából kiderült, sem a Triton-, sem a Poszeidón-műveletben nem veszünk részt.
A szervezet, igazodva a migránsútvonalakhoz, két akciót vezet: a harmincnyolcmillió eurós költségvetésű Triton-művelet a Földközi-tenger középső részét célozza, vagyis az Afrikából az olasz partvidékre, illetve Máltára érkező menekülthullám csökkentésére törekszik. E mellett 2014-ben indult a Poszeidón-művelet, ami a Mediterráneum keleti térségére fókuszál. Ennek költségvetése tizennyolcmillió euró. A napilapnak adott nyilatkozatában a vezérigazgató hangsúlyozta: az uniós tagállamok növelik a Poszeidón-művelet támogatását, így csökkentve a Görögországon és a Nyugat-Balkánon keresztül Magyarországra nehezedő migrációs nyomást.