Az AKP először a szociáldemokrata CHP-vel kezdett koalíciós megbeszéléseket, majd az utóbbi napokban a nacionalista MHP-val tárgyalt, de nem jutottak dűlőre. Szakértők szerint az AKP nem is nagyon törekedett koalíciós kabinet életre hívására, mert Recep Tayyip Erdogan államfő nem tett le arról a tervéről, hogy koalíciós kabinetet hívjon életre hazájában. Ehhez azonban az kell, hogy új, előrehozott választást rendezzenek az országban. Egyes megfigyelők szerint Ankara kemény fellépése az IS, illetve a Kurd Munkáspárt (PKK) ellen is arra vezethető vissza, hogy a kormányzat kemény fellépéssel akarja visszaszerezni az AKP-tól elvándorolt szavazókat.
Davutoglu azt közölte, hogy a koalíciós megbeszélések meghiúsulása után az AKP vezetésével és Erdogannal tárgyal majd a további lépésekről. Amennyiben szükséges, visszaadja a kormányalakításra vonatkozó mandátumát. Vasárnapig van ideje arra, hogy kiutat találjon a jelenlegi zsákutcából.
Ha semmilyen megoldás sem kínálkozik, amire jelenleg a legnagyobb az esély, akkor Erdogan feloszlatja a jelenlegi kormányt, s novemberre előrehozott választást ír ki. Ez már csak azért is felettébb valószínűnek tűnik, mert Erdogan már a napokban kifejtette, hogy számára ez a megoldás tűnik a legjobbnak.
A Hürriyet azt közölte, hogy az MHP elnöke, Devlet Bahceli nemcsak a koalíciós kormányra mondott nemet, hanem arra is, hogy pártja az idő előtti voksolásig maradjon hatalmon. Bár az ALP és az MHP között ideológiai tekintetben nincs nagy különbség, mindkettő a jobboldali nacionalizmus híve, Bahceliék ragaszkodtak ahhoz, hogy Erdogan elnök a háttérben maradjon. Az MHP a kurd békefolyamat felfüggesztéséért is síkra szállt.