Irakban átfogó változtatásokat jelentett be a kormányzat. Az életszínvonallal elégedetlen társadalom már nagy nyomást helyezett a kormányra, hogy mielőbb csökkentse az állami kiadásokat. A bagdadi döntés értelmében nemcsak a miniszterek számát csökkentik harmadával, hanem több minisztériumot végérvényesen megszüntetnek. Haider al-Abadi miniszterelnök irodája szerint ezek közé tartozik a nőügyi, illetve az emberi jogi tárca. Négy további minisztériumot beolvasztanak másokba. Az iraki parlament egy héttel korábban fogadott el egy sor intézkedést, amelynek révén – a jogalkotók reményei szerint – csökkenne a korrupció mértéke a politikai életben.
A bagdadi társadalom már régóta forrong amiatt, hogy egy sor olyan személyiség kapott kormányzati, illetve más felelős pozíciót, akik teljesen alkalmatlanok posztjukra. Közben azonban tombol a korrupció. Jelenleg három kormányfő-helyettesi poszt létezik, egy síita és egy kurd szunnita politikust választhatnak meg a tisztségre, ám az átalakítások után ezt a funkciót is megszüntetik. Abadi kormányfő ígéretet tett a reformok folytatására még akkor is, ha ez az „életébe kerül”. Szerinte a korrupt emberek megpróbálják szabotálni ezeket az intézkedéseket. A kormányfő ígéretet tett arra is, hogy párttársait sem kíméli majd, ha bebizonyosodik róluk, hogy korruptak. „Ez a folyamat nem lesz könnyű, s fájdalmas is lesz” – emelte ki az iraki kormányfő.
Bagdadban előzőleg ezrek tüntettek a hatóságok ellen. A lakosságot különösen az bőszítette fel, hogy miközben az utcákon 50 fokos hőség tombolt, gyakoriak voltak az áramkimaradások. Ezt követően Ali al-Szisztani nagyajatollah is átfogó intézkedések meghozatalára szólította fel a kormányfőt, aki ezután nyújtotta be intézkedéscsomagját.
Az, hogy a parlament elfogadta az intézkedéseket, a kormányfő sikereként értékelhető. Szakértők azonban nincsenek meggyőződve arról, hogy ezeket a törvényeket át is ültetik majd a gyakorlatba. Szaid al-Ali jogász és író az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy miközben minden politikus a korrupcióellenes harc lelkes támogatójának állítja be magát, valójában ők maguk is korruptak. „Azt kell mondaniuk a nyilvánosság előtt, hogy támogatják a reformokat, valójában azonban a korrupcióellenes intézkedések ellen lépnek majd fel” – tette hozzá. Akadnak jogi akadályok is. Ahhoz ugyanis, hogy megszüntessék a kormányfő-helyettesi pozíciót, alkotmánymódosításra is szükség van, amelyre a lakosságnak is áldását kell adnia népszavazás során.
Busztin György magyar diplomata, az ENSZ-főtitkár iraki különmegbízottja hírügynökségeknek elmondta, hogy az akadályok ellenére az elfogadott intézkedéseket fontos lépésnek lehet nevezni. Hozzátette, meg kell akadályozni, hogy szélsőséges csoportok kihasználják az emberek korrupció miatti felháborodását.
A reformok még egy fontos kérdést érintenek. A kormányfő-helyettesi poszt megszüntetése azt is jelentené, hogy kiesne a hatalomból Abadi elődje, Nuri al-Maliki volt miniszterelnök, aki leváltását hazájában és külföldön is követelték, hiszen az ő önkényes vezetési stílusának is szerepe volt abban, hogy az Iszlám Állam feltartóztathatatlanul foglalt el újabb és újabb területeket az országban. Maliki egy vasárnap nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentés kapcsán is kínos helyzetbe került. Őt és 35 magas rangú illetékest tették felelőssé Moszul városának elestéért. Az ország második legnagyobb városát 2014 júniusában foglalta el a dzsihadista Iszlám Állam.
A bizottság a dokumentumban a város elestéért egyebek mellett Aszíl an-Nudzsajfit, Moszul tartomány korábbi kormányzóját, Szadún al-Dulajmi egykori megbízott védelmi minisztert, Babakir Zebari tábornokot, a hadsereg korábbi parancsnokát és Halidal Hamdani volt Ninive tartománybeli rendőrfőnököt teszi felelőssé.
Moszul elfoglalása az IS részéről fordulópontot jelentett a közel-keleti hadszíntéren, hiszen ezáltal szabad út nyílt a szélsőséges dzsihadisták számára északi és nyugati területek felé. Az IS harcosai egészen a szíriai határig vonulhattak. Akkori elemzések rámutatta, hogy al-Malikit politikai felelősség is terhelte, mivel a hatalomban előnyben részesítette a síitákat, s sok szunnita úgy vélte, inkább harc nélkül feladják saját településüket, s jöjjön az IS,mert csak jobb lehet a kormányzatnál.
Moszul lerohanását az is lehetővé tette, hogy habár stratégiailag és gazdasági szempontból is rendkívül fontos városról volt szó, alig néhány iraki katona lézengett itt a dzsihadisták támadása idején. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy komoly ellentétek alakultak ki a vezető tisztségviselők és a politikai szereplők között.