A tapolcai időközi országgyűlési választás óta a Jobbik egyre hangosabban pozicionálja magát a Fidesz kihívójaként, s tény: a szélsőjobboldali párt az utóbbi hónapokban közvélemény-kutatásain rendre a legerősebb ellenzéki erőként tűnik fel. Miközben a sajtó hangos a jobbikos "cukiságkampánytól", a radikálisok több közismert alakja bizonyítja rendre: ugyanolyan szélsőségesek maradtak. A Jobbik „pálfordulása” a 2014-es választások előtti arculatváltáshoz köthető: ekkor indult el a „cukiságkampány”, amely azt a látszatot keltette, hogy a radikális párt igazából mérsékelt, fiatalos politikai erő – réten rohangáló kiskutyákkal körbevéve. A 2010-ben még a jobboldal legszélén elhelyezkedő Jobbik immár másfél éve próbál a politikai centrum felé somfordálni, ennek ékes bizonyítéka a már említett kampányfogás. Vona Gábor a tapolcai választások után nyilatkozta a Mandinernek, hogy mennek tovább a „néppárti úton”. A pártelnök kifejtette, polgári hangnemben fognak politizálni, amellyel minden társadalmi réteget meg tudnak szólítani. A néppártosodás tehát zajlik.
Legutóbb Novák Előd szólalt meg az ügyben: „egy nagy néppártnak, amilyenné a Jobbik vált, az az erőssége, hogy képes különböző karaktereket integrálni és a feladataikat megtalálni” – mondta a Magyar Nemzetnek hozzátéve, hogy Kövér László büntetései ellenére továbbra sem hajlandó szocialistának hívni az MSZP-seket, mert ők valójában idegen érdekeket szolgáló „szocionisták”. A Jobbik alelnöke kifejtette, hogy egy néppártba számtalan stílus belefér – még az is, ha egy alelnök „úgynevezett holokausztot” emleget”-, így továbbra is foglalkozni kell a „háttérhatalom” és Izrael térhódításával, valamint a gyarmatosító EU-val. Novák szerint látásmódjával a „cukiságkampányban” elmerülő Vona Gábornak sincs különösebb problémája – ám a pártelnök a ciklus elején adott neki egy „kevésbé konfrontatív” szakterületet is, a népességpolitikát. (Bár azt nem tudni, hogy éppen a népességpolitikában, miért lehet kevésbé konfrontálódni, mint másutt – a szerk.)
Novák szavaiból kiindulva a betörés, a kémkedés vagy a közösség elleni uszítás is minden bizonnyal befér a néppárti keretek közé, mert vannak olyan események, amelyek egyáltalán nem férnek bele a cukiságba, és foltot ejtenek a szélsőjobboldal imázsán.
A napokban például lopás közben érték tetten a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) makói elnökét. A rendőrségi közleményekben T. Csabaként emlegetett elkövető a ház köré felhúzott állványzaton jutott be az emeleti lakásba. Amikor a tulajdonos meglátta, hogy a mozgalom elnöke az ő egyik serpenyőjével a kezében áll az ablakban, számon kérte a hívatlan látogatót. T. azonnal visszaadta az edényt, és arra hivatkozott, hogy az egész „csak poén volt”. A sértett később viszont észrevette, hogy a lakásából eltűnt némi készpénz és pár Zsolnay, így feljelentést tett a rendőrségen, el is kapták a gyanúsítottat – így derült ki, hogy a radikális szervezethez tartozik.A HVIM makói elnökének már volt dolga a törvénnyel: 2011-ben két év felfüggesztett börtönt kapott, amiért egy kocsmánál ittasan kötekedett a rendőrökkel.
Eredetileg négy év letöltendőt kapott volna, ám a Hatvannégy Vármegye közleményben állt ki mellette, és politikai koncepciós eljárást emlegetett. A radikális szervezet most nem volt annyira bajtársias, a hírek megjelente után azonnal eltüntették T. Csabát a honlapjukról, és azt állították, hogy a férfi nem tagja a HVIM-nek. A szélsőséges csoportot az MTV-székház 2006-os ostromakor hírhedtté vált Toroczkai László alapította, jelenlegi elnöke pedig Zagyva Gyula György, aki 2010 és 2014 között a Jobbik parlamenti képviselője volt. A szervezet más szálakon is kapcsolódik a Jobbikhoz: az Átlátszó által közölt adatokból ugyanis kiderült, hogy a párt Gyarapodó Magyarországért Alapítványa 2012 óta több mint 38 millió forinttal támogatta a Hatvannégy Vármegye Alapítványt.
Egy másik Jobbik-közeli szervezet, a korábbi Új Magyar Gárda volt kapitányát, Kiss Róbertet és társát nemrég fogták el Röszkénél, mert a rendőrség illegális bevándorlók Budapestre utazásának megszervezésével gyanúsítja őket. A Napi Gazdaság közlése szerint a Terrorelhárítási Központ (TEK) úgy számolt be az esetről, hogy a felderítési igazgatóság látókörébe került elkövetőket akkor érték tetten, amikor az illegális bevándorlókat utaztató páros éppen öt, Szíriából érkező migránssal megállapodott a szállításukról. Kiss a Facebookon azt írta: "az elfogás ténye tényleg valós, amit a portálok leírtak, de azt már elfelejtették közölni, hogy az elfogáskor rajtam kívül az autóban senki nem tartózkodott".
Állítása szerint a "REND vezetése és állománya megunva a fél és kevésbé hiteles információkat, pár ember bevonásával gy három részletben végrehajtandó tervezetet dolgozott ki a jelenlegi migráns helyzettel kapcsolatban", ezért rutaztak a térségbe, ahol felmérték a migránsokat szállítókat, valamint a szállítási útvonalakat, azonban "senkit nem érdekelt a rendőrségen" az, amit kiderítettek. A Terrorelhárítási Központ annyit közölt: nem vizsgálják az elfogott célszemélyek politikai hovatartozását, illetve nem adhatnak róluk személyes adatokat.
Kiss pályafutása akkor ért véget a Gárdában, amikor az interneten megjelent egy videofelvétel, amelyen egy idegen nővel csókolózott, miközben házasságban élt. Emellett a közösségi oldalon olyan posztokat is megosztott, amelyekben büszke azokra az ismerőseire, akik bevándorlókat zaklatnak – például azokat is ismeri, akik nemrég a szegedi vasútállomás várótermeiben menekültcsaládokat fényképeztek. A nyíltan szélsőséges nézeteket valló Kiss a már feloszlatott gárdát újból és újból próbálta életre hívni, ami miatt hatósági rendelkezés elleni izgatásért elmarasztalták és két év próbaidőre bocsátották.
Egy KGB-s sem tartozik a legcukibb dolgok közé: Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanújával – írta tavaly a Magyar Nemzet. A jobbikos Európai Parlamenti (EP) képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről egyelőre nem döntött az EP jogi bizottsága. A testület július közepén hallgatta meg Polt Pétert az ügyben, ám Niedermüller Péter szerint a legfőbb ügyésznek nem sikerült meggyőznie érveiről a tanácsot. A DK-s EP képviselő úgy látta, Polt bizonytalan volt, és "össze-vissza válaszokat adott" a bizottság kérdéseire. A főügyész meghallgatása után a Jobbik arra szólította fel Poltot, vagy álljon elő konkrét bizonyítékokkal, vagy ejtse Kovács ügyét. A Fidesz szerint felháborító, hogy a Jobbik Kovács kizárása helyett az ügyészséget támadja, Vona Gábor pedig fejtse ki, pártja "milyen idegen hatalmak érdekeit szolgálja". Az ügyben leghamarabb ősszel születhet döntés, ugyanis Tadeusz Zwiefka lengyel néppárti képviselő várhatóan akkorra készíti el jelentését, amelyről a jogi bizottság, majd annak ajánlása alapján az EP plenáris ülése szavaz.
Nem feltétlenül férhet bele a néppártosodás útjára lépett Jobbik „cukiságkampányába” Orosz Mihály Zoltán sem. Érpatak független, ám a Jobbik által támogatott polgármestere nyíltan kirekesztő megnyilvánulásaival többször is felhívta magára a figyelmet: tavaly nyáron a furcsa öltözeteiről is ismert városvezető Érpatak főterén két bábut akasztott fel, amelyekre Benjamin Netanjahu és Simon Peresz izraeli politikusok képét ragasztotta - a "kivégzés" előtt megtaposott egy izraeli zászlót is. Orosz szerint Izrael vezetése „az Antikrisztus szolgálatában áll”, amiért az egyetlen méltó büntetésük a kötél általi halál. A hatóságok csupán az izraeli nagykövet feljelentése után indítottak nyomozást az ügyben, amelyet vádemeléssel zártak le.
A Nyíregyházi Járási Ügyészség vádirata szerint a polgármester “beszédének célja az volt, hogy a hallgatóságban bizonyos csoportokkal szemben félelemérzést, ellenszenvet, gyűlöletet alakítson ki, egyidejűleg az általa hamisan beállított támadással szembeni fellépésre buzdított”. Az ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta Orosz ellen, és elrendelte a performanszról készült videofelvételek visszavonását. Orosz a vádemelés után sajtótájékoztatót tartott, ahol igencsak felidegesítette, hogy a „klasszikusan liberális szennymédia” TV2 munkatársa kérdezni akart tőle, és lökdösődni kezdett. A Magyar Narancsnak megszólalt az a férfi, aki hóhérjelmezben felakasztotta a bábukat: elmondása szerint ő „csupán a munkáját végezte”, amúgy pedig a helyi mezőgazdasági földmunkaprogramban közfoglalkoztatott. Ám a Jobbikot sem ez, sem a polgármester legutóbbi "akciója" nem zavarta, nemrég nyilvánosan alázott meg egy idős embert, s vette videóra annak töredelmes bocsánatkérését, amiért az részegen nem "a helyi normáknak" megfelelően viselkedett.
A párton belül is akadnak olyanok, akik nem teljesen érzik át a cukikampányt. Márciusban a DK hozott nyilvánosságra egy jobbikos levelezést, amelyben Kulcsár Gergely képviselő még 2011-ben azzal „büszkélkedett”, hogy leköpte a Duna-parton felállított holokauszt-emlékművet. A mellékelt fényképen pedig Kulcsár látható, ahogy a cipők mellett guggol felfelé tartott hüvelykujjal. A levél szövege szerint a fotó akkor készült, amikor „egy kis feltöltődésre vágyva” ellátogatott a Duna-parti „vidám helyre”. A Jobbiktól Mirkóczki Ádám szóvivő reagált a vádakra, de nem tagadta azokat: szerinte Kulcsár tényleg köpött, de „megbánta a tettét, amit hirtelen felindulásból követett el” – hozzátette, a párt elítéli a történteket, de részükről ezzel le van zárva az ügy. A botrány kirobbanása után Kulcsárt végül kiküldték a cipőkhöz bocsánatot kérni.
A 444 szúrta ki, hogy szintén a képviselő vetette fel a kérdést a Jobbik levelezőlistáján még 2012-ben, a holokauszt áldozatainak emléknapja előtt: „van rá esély, hogy valamelyik biboldó-bérenc frakció kezdeményezni fogja, hogy felállva emlékezzen a Ház a kamukauszt állítólagos áldozataira. Akkor mit teszünk?” – levelében utalt arra, hogy a frakció 2011-ben engedélyezte a távolmaradást a megemlékezésről. A portál felkereste a Jobbik sajtóosztályát, ahol világossá tették, hogy a párt a 2011-es megemlékezésen ugyanolyan arányban volt jelen, mint a többi frakció. A levél miatt a Központi Nyomozó Főügyészség rendelt el nyomozást Kulcsár ellen, a nemzeti szocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadásának gyanújával – mondta Nagy Andrea szóvivő az M1-en. Vejkey Imre, az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke jelezte: a parlament – az általa vezetett testület javaslatára – kétharmados döntéssel határozhat a jobbikos képviselő mandátumának felfüggesztéséről. Az ügy kimeneteléről azóta nem érkezett hír.
