Postai úton szavaznak a munkáspárti honatyák, a szakszervezeti tagok és a bejegyzett párttagok a Labour új vezetőjének személyéről. Korábban a pártfrakció voksai nagyobb súllyal estek latba, most azonban minden szavazat egyformán számít. A szavazócédulákat pénteken postázták, a levelezőlista véglegesítése előtt 160 ezren jelentkeztek be - 3 fontos tagdíj ellenében - a Munkáspártba, nagy valószínűséggel azért, hogy a balos Jeremy Corbyn győzelmét bebiztosítsák.
A szavazócédulákat szeptember 10-ig kell visszaküldeni és szeptember 12-én hirdetik ki a végeredményt. A pártvezetés egyenesen „választási flashmob”-ról beszél, s attól tart, hogy a görög Sziriza vagy a spanyol Podemos irányába térítené el az Obama-féle jelszót idéző, „Jez We Can” szlogennel kampányoló Corbyn a Munkáspártot.
Harriet Harmant, az ideiglenes pártvezért többen sürgették, hogy hívja össze a munkáspárti „árnyékkormányt”, s hozzanak döntést a hiteltelenné vált vezérválasztási folyamat leállításáról. Harman elhárította ezeket a követeléseket. Időközben csendben módosították a szabályzatot, s nem teszik majd közzé, hogy a Labour képviselői hogyan szavaztak. Ebből ugyanis kiderülhetne, hogy a munkáspárti frakcióban a radikális baloldali honatyának szinte egyáltalán nincs támogatottsága.
Corbynon kívül a másik három jelölt a Labour jelenlegi, középutas politikáját folytatná, némi árnyalatkülönbséggel. A The Guardian című lap Yvette Cooper, volt miniszter mellett tette le a voksot, mondván, ő lehetne az egyetlen, aki egyben tudná tartani a pártot. Cooper a Munkáspárt egyik nagyágyújának, a képviselői helyét idén elveszített Ed Ballsnak a felesége. A másik baloldali lap, a Daily Mirror Andy Burnham, szintén volt miniszter jelöltsége mellett állt ki.
Tony Blair volt kormányfő, aki három egymás követő voksoláson vezette győzelemre a Labourt, kemény hangú kirohanást intézett a Guardian hasábjain, azt írta, nem csupán a pártvezéri poszt, hanem a párt léte forog kockán. Corbyn vezetésével a Munkáspárt öt év múlva nem olyan vereséget szenvedne, mint 1983-ban vagy idén májusban, hanem olyat, amely a párt „megsemmisítését” jelentené.
Jeremy Corbyn múlt héten tette közzé 10 pontos gazdasági programját, amely igent mond a növekedésre, de nemet a megszorításokra. Az 1983 óta az alsóházban ülő honatya az energiaipar és a vasút visszaállamosítását szorgalmazza, megszüntetné a Trident nukleáris tengeralattjáró-programot, s támogatást adna a kis- és középvállalkozóknak, a helyi kisboltoknak, emelné a személyi jövedelemadó felső kulcsát, erélyesebben lecsapna az adóelkerülőkre. Még a termelőeszközök köztulajdonba vételéről szóló, 4. klauzula visszaállítását is felvetette a pártvitákban.
Andy Burnham, a The Observer vasárnapi lapnak adott nyilatkozatában elismerte, hogy akár Corbyn is győzhet 2020-ban, de vele sokkal nagyobb lenne az esély a Munkáspárt visszatérésére. Liz Kendall arra szólította fel a párttagságot, hogy bárkire szavazzon, csak Corbynra ne.
