Nem sokáig örülhetnek, akik szeretik az utánozhatatlan, már-már szirupos menzateát: szeptember elsejétől csak ízetlen, ám egészségesebb frissítőt kaphatnak, életbe lép ugyanis az új közétkeztetési rendelet, mely pontjainak betartása kötelező lesz minden közétkeztetést végző intézmény számára. Az asztalokról eltűnik a só- és cukortartó, az ételek zsír-, szénhidrát, só- és cukortartalmát is szabályozzák, a gyerekek elé sokkal kevesebb zsíros, lisztes étel kerülhet; a tervek szerint sokkal több zöldséggel, gyümölccsel és tejtermékkel szolgálnak majd a konyhák. A szénsavas és cukros üdítők helyett ivóvizet vagy ásványvizet és tejet kapnak - utóbbiból három deciliter jár naponta az általános iskolásoknak, öt deciliter a középiskolásoknak, megcukrozni tilos lesz. Desszertnek is csak olyan ételeket lehet majd készíteni, amelyek legalább egyharmad részben gyümölcsöt vagy tejterméket tartalmaznak.
Sebtében visszavont rendelet
A kormány eredetileg tavaly szeptemberben tervezte elindítani a menzaregulát, ám amikor kiderült, hogy sem az iskolák, sem pedig a szolgáltatók nem állnak még készen a reformokra, a hatályba lépés dátumát idén január 1-jére változtatták. A rendelet bevezetése azonban újból elmaradt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint azért, mert ekkor még mindig mérlegelték a közétkeztetők kritikáit, a szülők elvárásait (a hivatalos indoklás szeptemberben is ugyanez volt). Ennek ellenére több helyen már egészségesebb ételek kerültek az asztalokra, kiderült ugyanis, hogy az Emmi nem értesítette időben az érintett iskolákat és közétkeztetőket, sokan csak a sajtóból értesültek arról, hogy még nem kellene az új szabályoknak megfelelően főzniük; az újabb halogatásról a Magyar Közlöny december 29-i számában, két nappal a tervezett hatályba lépés előtt adtak tájékoztatást.
Kötelező lesz a diétás szakács alkalmazása
Mostantól azonban nincs apelláta, a kormány szerint egy év elég kellett hogy legyen a közétkeztetőknek a felkészülésre. Az új szabályozás szerint az ételek tápanyagtartalma mellett azok elkészítésének módjára, mennyiségére, az alapanyagok minőségére is kiemelt figyelmet fordítanak. Az étrendvezetésnek is egészségesebbnek kell majd lennie, vagyis megszabják, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Étlapot is ki kell majd függeszteni a menzákon, amelyen fel kell tüntetni az ételek tápanyagtartalmát és az allergén összetevőket. Sokkal több párolt étel kell, hogy az asztalra kerüljön, a konyháknak emellett kötelezően alkalmazniuk kell majd egy diétás szakácsot is.
Oktató-nevelő program helyett tiltás
A magyarországi menzák megreformálásával valamennyi szakmai szervezet egyetért, már csak azért is, mert egyes iskolákban - ahogy arról a sajtó is beszámolt - valóban szinte ehetetlen ételeket főznek. Az egészséges étkezés pedig azért is fontos, mert például a túlzott sófogyasztás - ami a magyarokra igencsak jellemző - súlyos problémák kialakulásához vezethet, arról nem is beszélve, hogy minden ötödik magyar gyerek túlsúlyos. Ugyanakkor kérdés, mennyire lehet sikeres az állami menzareform pusztán a dietetika megváltoztatásával.
A kormány - mint mindig - továbbra is legegyszerűbb megoldást, a tiltást akarja alkalmazni az iskolákban azzal, hogy például elveszi a gyerekektől cukor- és a sótartót, hosszútávon hatékonyabb oktató-nevelő programok kidolgozása helyett. Kérdés, mennyire javulhat a helyzet, ha a gyerek otthon továbbra is a jól megszokott sós, zsíros ételeket kapja, mert a család esetleg nem engedheti meg magának, hogy minden nap bulgurt vagy kuszkuszt egyen, és szigorú diétás receptek szerint főzzön.
Szükséges lenne az áfa csökkentése
A kormány szerint a jobb minőségű ételek "nem feltétlen" jelentenek többletkiadást, ám például a Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) vagy a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) szerint nem így van. Tettinger Antal, az MKSZ vezetője lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a menzaárak tekintetében országosan nagy a szórás, ám a rendelet miatt 10-20 százalékos emelkedés várható. Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke pedig elmondta: a szolgáltatók valószínűleg kénytelenek lesznek emelni a hatályos nyersanyagnorma szintjén. Hangsúlyozta: szükségszerű lenne a közétkeztetés áfájának csökkentése, amely unión belül jelenleg Magyarországon a legmagasabb.
A VIMOSZ év elején egy felmérést is végzett több mint ötezer gyerek valamint az intézményvezetők és a szülők bevonásával. A rendeletnek megfelelően készítették el az ételeket, és egy kérdőíven kérték az érintettek véleményét. Az eredmények nem túl fényesek, Gál szerint a gyerekek közül nagyon sokan elutasították az újfajta menüt, sok étel került a kukába - ez pedig a költségek és a rendelet célja miatt is aggályos. A legtöbben azt kifogásolták, hogy sótlan az étel. A tapasztalatok egyébként azt mutatták, ahol egy ideje már reformkonyhát vezetnek, a gyerekek otthonról hoznak sótartót. Gál elmondta: a szolgáltatóknál attól tartanak, hogy azok, akik nem rászorultsági alapon kapják az ételt, kiléphetnek a közétkeztetésből; a szakember szerint 5-10 százalékos forgalomcsökkenés az egész rendszer fenntarthatóságát veszélyeztetheti.
"Tapasztalataink szerint az egyik legnagyobb probléma a tájékoztatás hiánya. A gyerekek főleg a tapasztalathiány miatt utasítják el a megváltozott ízvilágot" - mondta a VIMOSZ elnöke, hangsúlyozva: fokozatos bevezetésre lenne szükség, nem kellene rögtön minden "hagyományosan" elkészített ételt levenni az étlapról. A szakember szerint az előírt tejmennyiség is túlzás, egy alsó tagozatos diák nem iszik meg három deciliter tejet naponta - ez pedig ugyancsak súlyos pazarláshoz vezethet. "Amikor elmagyaráztuk, hogy melyik étel miért jobb, mint a régebbi, javult a megítélés. A gyerekek inkább azt ennék, amit ismernek; meg kell őket tanítani egészségesen táplálkozni" - mondta Gál, hozzátéve: a sikerhez a konyhatechnológia fejlesztésére is szükség lenne, ezen a területen azonban jelentős forráshiányok vannak.
Szigorúan ellenőrzik a jövőben a menzákat
A rendelet bevezetésével gyakoribb és szigorúbb ellenőrzésekre is számítani lehet a konyhákban. Szerettük volna megtudni, ezek pontosan hogyan zajlanak majd, ám lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást az Emmi-től. Gál Pál Zoltán úgy véli, mivel ősztől sokkal dokumentáltabban kell majd főzni, a hatóságok bármikor bekérhetik az étlapokat és más dokumentumokat, valamint sor kerülhet laborvizsgálatokra is. Gál elmondta: az Emmi megígérte nekik, hogy a rendelet megvalósítása utáni tapasztalatok fényében később még módosíthatóak lesznek a szabályozások.