Júliusban tette közzé a kormány a kormánytisztviselők 2014. június és 2015. május közti utazásainak listáját és azok költségeit. Lázár János utazásairól azonban semmilyen információt sem közöltek, csak egy szűkszavú tájékoztatót: az utazással kapcsolatos költségeket maga fizette. A többi hivatali titok.
A miniszterelnökséget vezető miniszter igazi gavallér. Ki tudhatná jobban nála, milyen anyagi helyzetben van az ország, milyen óriási terhet jelent a költségvetésnek az a temérdek pénz, amit a hivatalosságok külföldi útjaira kell kifizetni. Útiköltség, szállás díj, napidíj, ilyen-olyan reprezentációs költségek. Hiszen mégsem várható el a magyar állami vezetőktől, hogy a külföldi partnerük fizesse ki a kávét valamelyik brüsszeli cukrászdában.
Lázár János elvágta a gordiuszi csomót. Kétszer nem követi el ugyanazt a hibát. Egyszer már magyarázkodhatott ország-világ előtt, hogy kivel járt Londonban, Olaszországban vagy éppen Svájcban, miért került olyan sokba egyik-másik kiruccanása, mintha ő volna Onassis, de a viharok elültek. Perelhetett a közvélemény, hogy márpedig igenis szeretné tudni a részleteket, de Lázárt nem olyan fából faragták, akit akár bírói szóval is sarokba lehetne szorítani. Kifizette a cehet, a többi meg ne érdekeljen senkit.
Mindenki annyit ér, amennyije van, neki pedig szemmel láthatóan sok van. Annyira sok, hogy nem csak drága vadászatokra, milliós hivatalos utazásokra, hanem még titkolózásra is telik. Ez az ember valóban igazi gavallér!
