MNB;alapkamat;amerikai jegybank;

- Furcsán nyilatkozott egy jegybankár

Ha a legkorábban idén ősszel "tényleg kamatot emelne az amerikai jegybank, az várhatóan mérsékelt hatású lenne Magyarországra, és a külső források megdrágulását ellensúlyozhatja a hazai önfinanszírozási program, így a Monetáris Tanácsnak várhatóan nem kellene megváltoztatnia a jó ideig tartósnak szánt 1,35 százalékos jegybanki alapkamatot" - hangsúlyozta az MTI-nek adott bemutatkozó interjúban Báger Gusztáv.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának júliusban kinevezett új, külsős tagja - aki a múlt hónapban megszavazta a 20 bázispontos vágást - azt jelezte, hogy a jegybanki rugalmasság egyik jele, hogy átmenetileg tolerálhatja a középtávú 3 százalékos inflációs cél elvétését, majd az inflációs célkövetés és a rugalmasság témaköre kapcsán - Portfolio megítélése szerint - furcsán fogalmazott. Ennél is furcsább volt az, hogy az új jegybankár párhuzamot vont az MNB által elindított, majd kibővített Növekedési Hitelprogram, illetve az Európai Bizottság új elnöke által kezdeményezett Juncker-terv között, amelynek finanszírozási struktúrája kapcsán pontatlanságot mondott, illetve jegybankárként szokatlan módon kétségbe vonta azt, hogy a beruházási alap képes lesz elérni a megcélzott tőkeáttételt - értékelte a jegybankár nyilatkozatát a Portfolio.

A 2014-től 2020-ig tartó uniós fejlesztési ciklus végéig 300 milliárd forint támogatást lehet majd szánni a lakások energiamegtakarítására. Ám kérdés, hogy lesz-e elegendő pályázó. Szakemberek szerint az energiahatékonyság javításának hatása tartósabb, és az ingatlantulajdonosok érdekeit is jobban szolgálja, mint a kormányzati utasításra végrehajtott rezsicsökkentés.