A júliusi deficit éves összehasonlításban csaknem megduplázódott, az idei 70,8 milliárd forinttal szemben, tavaly júliusban ez 37,7 milliárd forint volt. Az NGM tájékoztatása szerint a júliusi hiányszám tavalyi évhez viszonyított növekedése főként a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételeinek elmaradásával függ össze. A minisztérium itt rögtön azt is megjegyzi, hogy később ezeket a bevételeket elszámolja majd a költségvetés.
Az NGM szerint pozitívumként értékelhető, hogy tavaly júliushoz képest lényegesen magasabban alakultak a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból, a személyi jövedelemadóból, valamint szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek.
A kisebb júliusi hiánnyal így az első hét hónapban 894, milliárd forintra hízott a kumulált deficit. Ekkora héthavi kumulált nominális hiányszámra 2011 óta nem volt példa.
A büdzsé aktuális alakulásáról jobb képet ad a pénzforgalmi hiánycélhoz viszonyított teljesülés. Július végére ez a mutató 101,9 százalékra emelkedett, vagyis meghaladta már az éves hiánytervet a kumulált hiány. A korábbi évekkel összevetve ez magasnak mondható.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében ennek kapcsán hangsúlyozza, hogy a hiány nagysága nem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket.
Az uniós módszertan szerinti 2015. évi hiánycél pedig változatlanul a GDP 2,4 százaléka - teszik hozzá.
Az nemzetgazdasági tárca megemlítette, de nem részletezte, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban két magyar adót, a kiskereskedelmi cégekre kivetett élelmiszerlánc felügyeleti díjat és a dohánycégekre kivetett egészségégügyi hozzájárulást is felfüggesztette a vizsgálat idejére. E két tétel 30-40 milliárd forintos éves bevételtől fosztja meg a büdzsét.