Miután az egész világ hirtelen Reunion szigetére kezdett figyelni, a brit Telegraph helyszíni tudósítást közölt, megszólaltatva többek között a férfit, Nicolas Ferriert, aki elmondása szerint soha nem hallott a maláj gép rejtélyes tragédiájáról, a most már Franciaországban vizsgált szárnydarabot, amely akár fényt is deríthet a gép sorsára, három hónapig asztalnak használta horgászás közben. S mivel az volt a dolga, hogy megtisztítsa az óceánpartot a kisodródott lim-lomtól, szeméttől, a bőröndöknek és más apróbb roncsdaraboknak sem tulajdonított jelentőséget, elégette.
Szavait más helybéliek alátámasztották, akik a riportban elmondták, maguk is láttak mindenféle roncsot meg bőröndöt, de ez nem jelentett újdonságot, hiszen máskor is minden szemetet partra vet az óceán. Amikor az első roncsdarab múlt héten előkerült, szakértők azt hangsúlyozták, hogy ez nem jelenti azt, hogy a Kuala Lumpurból felszállt és Pekingbe tartó járat, amelynek nyomait azóta is az ausztrál partok közelében keresik, ilyen messzire jutott volna el. Úgy érveltek, hogy csak az Indiai-óceán áramlatai sodorták Reunion partjaihoz a roncsdarabot, ami nem lehetetlen.
Csakhogy már nem egyetlen darabról van szó, és az, hogy a bőröndök ilyen távolságba sodródtak volna, arra nem igazán van elfogadható magyarázat. Éppen ezért, erősödnek az összeesküvés elméletek, s ismét felmerült, hogy a gép, valószínűleg nem önszántából, eltért az útiránytól, addig repült az Indiai óceán fölött, míg elfogyott az üzemanyaga, majd lezuhant. Azt, hogy a radarokról nyomtalanul eltűnt, azzal magyarázzák ezen elméletek, hogy az eltérítés pillanatában a jeladókat kikapcsolták, kikapcsoltatták.
A roncsdarabok Franciaországban, a toulouse-i katonai laboratóriumban zajló vizsgálata arra is fényt deríthet, hogy a Boeing 777-es felrobbant és darabokban, vagy egészben csapódott az óceánba.