Örömmel olvastam a hírt, hogy az újságírók között legjobb borszakértő, illetve a borszakértők között legjobb újságíró testhezálló feladatot kap a közeljövőben.
Pálffy Istvánról van szó, a tv2 híradóját korábban vérprofi módon vezető kollégáról, akit azonban néhány éve a politika szele megcsapott, ráébredt keresztény gyökereire, s ettől a lelke mélyén rejtőző hit új erőt adott neki. Nagyszerű pártszóvivő volt. Pontosan értette, kinek, mit kell nyilatkoznia: a kormánypárti sajtónak szívesen, bármit, az ellenzéknek kissé szűkszavúbban és ingerültebben. De ez így volt természetes, ez volt a fülkeforr kormányának gyakorlata.
Aztán nem indult újra a mandátumért. Azt beszélték azért, mert minden idejét a magyar borászat újabb értékeinek és a hordók mélyén érlelődő nedűk tanulmányozásának kívánja szentelni. Hogy addig se maradjon jövedelem nélkül, a köztelevízió munkáját segítette tanácsaival, ami a műsorok színvonalán azonnal meg is látszódott.
És most itt a friss hír: hazánk dublini nagykövetségének vezetése várja új, fontos feladatként. A csodás, örök zöld Írország! A nemesebbnél nemesebb viszkik hazája! E királyi nedű fogyasztásának kultúrájában bizony járatlanok vagyunk mi, hazai szerelmesei, s talán nem ok nélkül reméljük, hogy helyszíni tapasztalatai alapján hamarosan új, viszki könyvvel jelentkezik majd kitűnő kollégánk.
És csak kalapot tudunk emelni kormányunk bölcsessége előtt. Mindenkit a megfelelő helyre! Pálffy kollégát mégsem lett volna ildomos Szaúd-Arábiába küldeni.
