;

londoni merénylet;KGB-ügynök;Alexandr Litvinyenko;radioaktív izotóp;

- „Nukleáris támadás” London utcáin

Nagyon súlyos következményekkel járhatott az Alexandr Litvinyenko volt KGB ügynök ellen 2006-ban elkövetett londoni merénylet. A polónium-210 nevű radioaktív izotóp, amivel megmérgezték, londoni civileket is megfertőzhetett. 

Egy a rendőrség nyomozati aktáit idéző beszámoló szerint nem lehet pontosan tudni, mennyire veszélyes a polóniummal azok számára, akik közvetlenül nem, csak közvetetten érintkeznek a radioaktív anyaggal. Azt sem tudni, milyen hosszú távú hatásai vannak. Litvinyenko özvegyének ügyvédje úgy írta le az esetet, mintha nukleáris támadás történt volna London utcáin.

A merényletek kapcsolatos viták ártottak az orosz-brit viszonynak. Az egykori ügynököt azt követően érte sugárfertőzés, hogy megivott egy polóniummal fertőzött zöldteát egy fővárosi hotelben. Halálos ágyán Vlagyimir Putyin orosz elnököt vádolta a merénylettel, de a Kreml mindig is tagadta, hogy bármilyen szerepe lett volna az ügyben. A londoni rendőrség két másik egykori KGB-alkalmazottat vádol az akcióval: Dimitrij Kvotunt és Andrei Lugovojt. Ők is mindent tagadnak, s a Kreml sem adta ki őket a brit hatóságoknak. A nyomozás során kiderült, a város több pontján is sugárzás nyomait találtak, azokon a részein, ahol a két férfi járt.

Horwell szerint a polónium majdnem tökéletes gyilkos fegyver. Szinte felismerhetetlen, hatása egyértelmű, lassan fejti ki hatását, így a merénylőknek is elég idejük van arra, hogy kereket oldjanak. Csak a szerencsének köszönhető, hogy éppen Litvinyenko halála előtt felfedezték az izotópot, különben a halál oka örökre rejtély maradt volna.

Per fenyegeti Janusz Varufakisz volt görög pénzügyminisztert. Az ügyészség nyomozást indít, s a parlamenttől mentelmi jogának felfüggesztését kéri amiatt, mert titkos tervet készített elő a Grexitre, s a drachmára való visszaállásra. Hazaárulással, „bűnözői csoport” létrehozásával, egyes hírmagyarázók pedig egyenesen puccsal vádolják.