Magyarországi felsőoktatási intézménybe jelentkezik a végzős gimnazisták 98 százaléka a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének felmérése szerint. A vizsgálat során harminc állami gimnázium végzős diákjait kérdezték továbbtanulási szándékaikról. Kiderült: külföldi intézményekbe csupán öt százalékuk adná be jelentkezését. A Parragh László - akinek egyébként döntő szava van a valódi oktatási szakemberek által sokat vitatott, felsőoktatást érintő átalakításokban - által vezetett kamara felmérése nyilvánvalóan azokat a kutatásokat próbálja ellensúlyozni, amelyek szerint a magyar fiatalok egyre inkább fontolgatják a külföldi továbbtanulást.
Az Engame Akadémia nemrégiben publikált ifjúságkutatása szerint a magyar diákok és szüleik nagy része elégedetlen a hazai oktatási rendszerrel, a végzős gimnazisták csupán 40 százaléka biztos abban, hogy itthon szeretne továbbtanulni (a jelenleg külföldön tanuló magyar fiatalok száma 8-10 ezer közé tehető). Tíz szülőből nyolc támogatná is, hogy gyereke külföldön tanuljon. Az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport friss jelentése is arra mutatott rá, hogy az egyetemisták körében is erős a külföldön tanulási kedv. Az iparkamara munkatársai azonban azt állítják: az ilyen megállapításokat semmi sem támasztja alá.
Az viszont világosan látszik, hogy amióta az Orbán-kormány saját szája íze szerint kezdte el átszabni az oktatási rendszert, a felsőoktatásba jelentkező és felvett fiatalok száma nagymértékben csökkent. Míg 2011-ben több mint 140 ezren jelentkeztek (és 98 ezren nyertek felvételt), addig 2013-ban 95 ezer volt a jelentkezők száma (felvettek 72 ezret). A kevesebb jelentkező persze nem jelenti azt, hogy ennyivel kevesebben szeretnének diplomát szerezni: itt jön képbe a külföldi továbbtanulás, amely egyre csábítóbb a hallgatói szerződésekkel, állandó bizonytalansággal terhelt és forráshiánnyal küszködő magyar felsőoktatással szemben, nem beszélve az egyetemi autonómia "hatékonyságnövelés" álnév alatt történő megnyirbálásáról.
A 2013-as adatokhoz képest tavaly valamennyivel többen, 106 ezren jelentkeztek és 74 ezer diákot vettek fel. Palkovics László felsőoktatási államtitkár az eredményeket a kormány oktatáspolitikájának sikereként értékelte, nagyvonalúan megfeledkezve a korábbi évek drasztikus csökkenéséről. Az idén szeptemberben induló képzésekre 105 ezren adták be jelentkezésüket, a legnépszerűbb szakoknak - a korábbi évekhez hasonlóan - a műszaki, gazdálkodástudományi képzési területek, valamint a pedagógusképzés szakjai bizonyultak. Az ő sorsuk dőlt el este, amikor is nyilvánosságra hozták az ősszel induló állami ösztöndíjas és önköltséges felsőoktatási képzések ponthatárait, amelyeket a felvételizők számának, az intézmények kapacitásainak (maximálisan felvehető hallgatók száma), valamint a jelentkezők eredményeinek figyelembevételével határoztak meg.
A népszerűségi listán első helyen a gazdálkodási és menedzsment alapszak végzett, amire majdnem hétezren jelentkeztek, ezen a szakon áprilisban központi ponthatárt is húztak: 455 pont alatt ösztöndíjjal nem lehetett bekerülni. Központi ponthatárt 2013-ban húztak először 16 népszerű szaknál, a lista azóta már bővült, idén 41 szak esetében határoztak meg - sokszor az átlagosnál jóval magasabb - ponthatárokat. Ez azonban a szakos kapacitástól, a hallgatók számától, pontszámától függően lefelé vagy fölfelé is változhat. A jogszabályban meghatározott minimális ponthatár idén alap-, és osztatlan képzések esetében 280, mesterképzésen 50, felsőoktatási szakképzésen pedig 240 pont - ezek alatt még önköltséges képzésekre sem lehetett bekerülni.
