Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság egykori főigazgatója a nyugdíjrendszert módosító népszavazási kezdeményezésekről azt mondja, hogy a civil javaslatokból rendszer nem olvasható ki, szakmailag pedig nehezen kezelhetők. Barát Gábor nem vonja kétségbe a kezdeményezők jó szándékát, de szerinte akkor is politikai akarat motiválja az aláírásgyűjtőket, ha valós nyugdíjjogi problémákat feszegetnek. A javaslatok a 2010. utáni „rapid és radikális változásokból táplálkoznak, amelyek érdemben csökkentették a nyugdíjbiztosítási védelmet és bizonytalanná tették az ellátásokat”.
A szakértő úgy látja, az Orbán-kormány nem csökkentette, sokkal inkább növelte a nyugdíjrendszer szakmai és pénzügyi, fedezeti ellentmondásait azzal, hogy megszüntette a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjakat, megbélyegezte az ilyen ellátásban részesülőket, továbbá eltörölte a korhatár előtt csökkentett összeggel igénybe vehető előre hozott öregségi nyugdíj jól működő rendszerét. Egy tollvonással megsemmisítette a korkedvezményes öregségi nyugdíjat és a szolgálati nyugdíjakat. Ez utóbbiak ugyan valóban korszerűsítésre szorultak, de „az átrendezések” a szükségesnél nagyobb társadalmi és egyéni kárt okoztak – érthető tehát a megkésett tiltakozás.
Barát Gábor hangsúlyozza, hogy további igazságtalanságokhoz, ellentmondásokhoz vezethet, ha a nyugdíjrendszert érintő kérdéseket népszavazásra bocsátják. Ezeket a vitákat szakemberekre kellene bízni, hisz a legnagyobb jó szándék mellett is később komoly finanszírozási nehézségeket teremthet egy most kierőltetett, látszólag kis lépés. Az alapvető baj, hogy a korhatár előtti nyugdíjba vonulás eltörlését a nők körében enyhítő, 40 éves szolgálati időhöz kötött korhatárkedvezmény bevezetése több okból is elhibázott volt. Egyrészt igaz a népszavazás kezdeményezőinek érvelése, hogy a férfiakkal szemben diszkriminatív, másrészt viszont rendkívül drága megoldás.
Az előzetes hatásvizsgálatok nélkül bevezetett kedvezmény a vártnál jóval nagyobb összeget emészt fel a nyugdíjkasszából, mert már 123 ezer nő kap ilyen jogcímen nyugdíjat, ellátásuk összege átlagosan havi 116 500 forint. Megjelentek olyan becslések, hogy a kedvezményes nyugdíj legalább 130 ezer férfi számára lehetne kedvező megoldás, ami azt jelentené, hogy járulékot nem fizetnének tovább, viszont mivel előbb vennék igénybe a nyugdíjat, a nyugdíjkassza kiadásait hosszú távon megnövelnék. A női kedvezmény most elviszi a havi kassza 6 százalékát, ha a férfiak is megjelennének ebben a körben, az már a kiadások több mint tíz százalékát jelentené. Barát Gábor ugyanakkor azt mondja, „látni kell, hogy miután csak korbetöltött öregségi nyugdíj, illetve - egyébként emelkedő - gránit merev, rugalmatlan öregségi nyugdíjkorhatár van, a felvetés reális, de nem lehet egy erősen vitatható konstrukciót,egy másik rosszal megfejelni. A változtatási igény iránya, illetve tartalma tehát nyugdíjjogilag téves.”
Arra a sajtóban több helyen megjelent felvetésre reagálva, hogy a férfiakra is kiterjesztett kedvezményt a nyugdíjkassza csak az ellátások általános csökkentésével tudná finanszírozni, Barát Gábor azt mondja, nem számol azzal, hogy ezért, vagy más miatt nyugdíjcsökkentés következne be. Az pedig a jövő zenéje, hogy egy később kidolgozandó, új nyugdíjrendszer és az ehhez illesztett fedezeti rendszer milyen nyugdíjszínvonalat biztosít az akkori jogosultaknak. A szakértő emlékeztet rá, hogy a legnagyobb nyugdíj-szakmai hiba, amit az Orbán kabinet elkövetett, az előrehozott nyugdíj lehetőségének teljes eltörlése volt.
Egy 2009-ben született döntés alapján 2014-től elindult a korhatár egyébként valóban szükséges megemelése, de véleménye szerint ezt rugalmasan kellene kezelni, hiszen a mostani merev öregségi nyugdíjkorhatár semmilyen esélyt nem ad az egyéni döntéseknek, nem veszi figyelembe az egyéni körülményeket,”vagyis nincs reális és átgondolt átmenet az aktív és az inaktiv időszak között. Természetesen nem szabad a kifejezetten szociális és foglalkoztatási gondokat idő előtt, illetve korlátok nélkül átterhelni a nyugdíjbiztosításra. Ezért szerintem nyugdíj szakmailag korrekt megoldás egy jól kidolgozott, feltételrendszerében szigorú, az irányadó korhatárnál 2, később 3 évvel korábban igénybe vehető előre hozott öregségi nyugdíj lenne. Értelemszerűen nemtől függetlenül”- hangzik a szakember álláspontja, aki hozzáteszi, hogy egy ilyen lépés előkészítése persze hozzáértést és felelősséget feltételez.
A magyar nyugdíjrendszer jövőjét, működőképességét értékelő összegzésként Barát Gábor úgy látja, az még hosszú évekig nagyobb gond nélkül biztonsággal üzemeltethető, főleg, ha néhány kiigazító, átgondolt módosítást vezetnének be. Kulcskérdésnek tartja természetesen a foglalkoztatás alakulását. A külföldi munkavállalás már középtávon is nagy probléma, főként, mert ezeknek az aktív százezreknek a járuléka nem kerül haza. Mint ismeretes 2022-től lesz minden korosztályra egységesen 65 év az öregségi nyugdíj korhatára.
Itt azonban levegőt kell venni, mert, mint mondja: nem lehet állandó korhatáremelésben tartani az érintett korosztályokat. A később szükséges változtatásokról szólva pedig azt emeli ki, hogy nyugdíjrendszert alapjaiban változtatni csak hosszú átmenettel és profi előkészítés után lehet, időt kell hagyni, hogy a társadalom megértse a lépések indokait. A rendszert kiigazító lépéseket szakértőkkel kell kimunkálni és tesztelni, „az ötletelő emberektől azonban az Isten óvjon!”