Májusban mintegy 150 ezerrel volt több alkalmazott Magyarországon, mint egy évvel korábban, s ebből 100 ezer a közfoglalkoztatás miatti bővülés, de 50 ezer körüli a növekedés volt a versenyszférában is az ötnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél - jelentette ki Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. A kiskereskedelmi adatokról az államtitkár elmondta: az öt fő feletti vállalkozások 3200 fővel nőtt a foglalkoztatotti létszám egy év alatt, ami 1,7 százalékos növekedés.
A vasárnapi zárva tartás bevezetése előtti kilenc hét átlagforgalma 140 milliárd forint volt, az azóta eltelt 16 hét átlaga 160 milliárd, a forgalom növekedése pedig létszámnövekedést is generál - magyarázta az államtitkár. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai szerint a kiskereskedelemben jelenleg is csaknem 4 ezer munkavállalót keresnek - tette hozzá.
Czomba kincstári derűlátását sem a Blokkkcom, sem a Portfolió.hu elemzői nem osztották. Mindkét internetes orgánum a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva közölte, a kereskedelemben és a kiskereskedelemben is kevesebben dolgoznak, mint az idén március 15-én bevezetett vasárnapi boltzár előtti időszakban. A Portfólió azt is megjegyezte, hogy a túlórák száma az egekbe szökött.
A KSH adatai szerint a kereskedelemben alkalmazottak létszáma februárhoz a vasárnapi zárva tartás bevezetését megelőző utolsó teljes hónaphoz képest májusban 3000, míg a kiskereskedelem létszáma 2600 munkavállalóval csökkent.
A kereskedelemben májusban 388 ezer túlórát teljesítettek a szektor dolgozói, ami 10 ezerrel több, mint áprilisban, de 70 ezerrel haladja meg a tavaly májusit. Ebből az tűnik ki, hogy ahol törvény hatására munkaerőhiány alakult ki, ott nem új dolgozók felvételével, hanem a túlórák növelésével hidalták át a kereskedelmi cégek.
A Blokkkcom elemzése rámutatott, hogy a vasárnapi boltzár hatásait a forgalomra vagy létszám alakulására nem az előző évhez képest kell mérni, ahogyan az NGM tette korábban, hanem a március 15. előtti és utáni hónapok adatait kell összevetni. Az előző évi adatokhoz mérni a maiakat azért csalóka, mert az online pénztárgép rendszer tavalyi kiépítése igencsak megbolygatta a rendszert. Emiatt ugyanis nemcsak egyre több nyugtát adtak a korábban ügyeskedő kereskedők, hanem a költségeikkel, így az alkalmazottakkal is pontosabb elszámolásra kényszerültek. A kiskereskedelemnek 2015-ben bármely viszonylatban (forgalom, létszám) az előző évhez mért növekedésének semmi köze a vasárnapi boltzár hatásaihoz - hangsúlyozta a szakértő.
A Blokkkcom elemzője arra is figyelmeztetett, hogy a nem teljes munkaidősök létszáma tetemes ütemben tovább fogyatkozott, így a diákok, kismamák és más részmunkaidősök látták eddig a legnagyobb kárát a vasárnapi boltzárnak.
Egy kereskedelmi szakember a Népszavának elmondta, az 5 embernél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokról szinte semmilyen adat nincs, így azt sem tudni, ott mekkora volt a létszámváltozás. Nagyon valószínű, hogy például a trafikok esetében jelentős lehetett a leépítés, de az sem kizárt, hogy a vasárnapi zárva tartás kedvezményezettjeinek szánt micro- és kisvállalkozások egy része is többet veszíthet, mint a nagyok.
Vámos György, az Országos kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta, az alaposabb elemzéshez hosszabb időszaknak kell eltelnie. A kereskedelem szeptemberi adatai alapján már tisztább kép rajzolódhat ki a forgalomról és a foglalkoztatásról is, ekkorra már eltűnik az online kasszák bevezetésének hatása - tette hozzá Vámos György.
