Egyesült Államok;Kuba;diplomáciai kapcsolatok;Bruno Rodríguez Parilla;

Kuba mellett és ellene is tüntettek a zászlófelvonáskor
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHIP SOMODEVILLA

- Felvonták a kubai zászlót Washingtonban

Az amerikai-kubai közeledés újabb szimbolikus lépéseként tegnap rövid ceremónia keretében - 54 év után - újra felvonták a kubai zászlót a karibi szigetország havannai nagykövetségének épülete előtt. Az Egyesült Államok és Kuba tegnap helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat, felszámolva a hidegháborús idők több mint fél évszázados maradványát. 

Az ünnepségen három fehér díszegyenruhás kubai katona vonta fel a zászlót, Bruno Rodríguez Parilla kubai külügyminiszter, amerikai kongresszusi képviselők, s az amerikai-kubai viszony rendezéséről folyó tárgyalásokat vezető amerikai külügyi államtitkár-helyettes, Roberta Jacobson jelenlétében. A képviselet előtt többen a Kuba ellen életbe léptetett embargó feloldása mellett, mások a Castro-rendszer ellen tüntettek. Az az embargó feloldásáról a döntést a republikánus többségű washingtoni kongresszusnak kellene meghozni, de rövid távon csekély a valószínűsége, hogy át lehetne vinni egy ilyen javaslatot.

Washington 1961-ben, a kubai amerikai érdekeltségek államosítását követően szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat. A washingtoni kubai és a havannai amerikai diplomáciai képviselet sokáig üresen állt, 1977-től, Jimmy Carter elnöksége idején hivatalosan Svájc közvetítésével, érdekképviseleti irodaként újították fel a munkát. Tegnaptól újra nagykövetségként működnek.

Havannában augusztus 14-én kerül sor az ünnepélyes zászlófelvonásra, amikor John Kerry a kubai fővárosba látogat. Az amerikai külügyminiszter tegnap a kétoldalú kapcsolatok vitás kérdéseiről tárgyalt a kubai diplomácia vezetőjével a State Departmentben. A washingtoni külügyminisztérium aulájába is visszakerült Kuba zászlaja. A kapcsolatok teljes normalizálása azonban még hosszú évekbe telhet.

A belgrádi politikai vezetés szerint komolyan kell venni azt a múlt héten napvilágra került propagandavideót, amelyben az Iszlám Állam Szerbiát a kalifátus első balkáni célpontjaként nevezte meg. Vélhetően a srebrenicai népirtás huszadik évfordulója terelte a kalifa figyelmet a térségre, valamint az, hogy a terrorcsoport egyre komolyabb erőfeszítéseket tesz a nagy rivális, az al-Kaida befolyási övezeteinek elhódítására. Oszama bin-Ladennek is sok híve volt a Balkánon.