Rezsiharc győzelmi jelentést adott ki Fónagy János a napokban. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára ugyanis büszkén közölte: 2013-ban és 2014-ben, vagyis két év alatt 334 milliárd forint megtakarítást jelentett nagyjából 3,8 millió háztartásnak a rezsicsökkentés, és ez az összeg idén az év végéig további 240 milliárd forinttal növekszik.
Először is nézzük a tényeket: a földgáz árát összesen 25, a villamos energiáét 24,5, a távhőét pedig 22,6 százalékkal csökkentették. Így az uniós tagállamok között a magyar lakossági földgáz és villamosenergia árak a második legalacsonyabbak, az NFM számításai szerint. Azonban a fejlesztési államtitkár a korábbi kormányzati kijelentéseknél már óvatosabban fogalmazott az ipari rezsicsökkentéssel kapcsolatban, azt ugyanis egy megfoghatatlan jövőbe helyezte.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb tanulmánya szerint ugyanakkor megtört a rezsicsökkentés lendülete, és arra hívták fel a figyelmet, hogy a három év alatt elért, illetve elérendő, több mint 570 milliárd forintos megtakarításból, akár 300 ezer lakás energiahatékonyságán lehetett volna javítani, a háztartások energia költségeit pedig megfelezni. A villany és a gáz ára az unióban valóban Magyarországon az egyik legolcsóbb, ám vásárlóerő-paritáson – azaz pénztárcánkhoz mérve - a gáz és áram együttes költségeit tekintve az unió 28 tagállamának utolsó harmadában helyezkedünk el. Az elmúlt évtizedben a magyar háztartások energiahatékonysági javulása a „futottak még” kategóriába került, az uniós átlag ugyanis a magyarénál 2,5-szer magasabb. Az intézet tanulmánya szerint az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. Kidolgoztak egy programot, amely 2014-2020 között 420 milliárd forint állami, illetve uniós forrás bevonásával évi 40 ezer lakás energiahatékonyságát oldaná meg. A rezsicsökkenés mellett több tízezer új munkahely jönne létre - az intézet szakértőinek véleménye szerint.
A kormánynak azonban nem érdeke az energiahatékonyság javítása, az alternatív energiatermelés támogatása, hiszen ha érdemben csökkenne a hazai villamosáram iránti igény, miből törlesztenék az adósságot - mondta lapunk érdeklődésére Holoda Attila, energetikai szakértő. Talán az sem véletlen, hogy a napelemek környezetvédelmi adója magasabb mint az akkumulátoroké, vagy az, hogy évek óta nem adtak ki a hatóságok új szélerőmű létesítési engedélyt. Az állam a rezsicsökkentéssel belenyúlt egy kényes egyensúllyal működő rendszerbe úgy, hogy például a szolgáltatóknak nem engedi meg jelenleg sem a jogos költségeik elszámolását, miközben többletadókkal is sújtották az ágazatot. Ilyen egyebek mellett az úgynevezett közműadó is. Kevés szó esik viszont arról, hogy a távhőszolgáltatás, - amelynek a szektorban egyedül 5 százalékos az áfája - jelentős állami támogatásra szorul, éppen a rezsicsökkentés miatt. A szakértő szerint a rezsicsökkentés fontos eleme lehetett volna a többi energiahordozónál is a 27 százalékos áfa csökkentése, a kormány azonban a jelentős bevételkieséstől tartva inkább a díjakból faragott le, majd a több tízmilliárd forintos veszteséget felhalmozó lakossági földgázpiacot államosította.
Holoda Attila a rezsicsökkentés hátrányai között megemlítette azt is, hogy miközben a lakosság egyre kevesebbet fizetett, addig a szolgáltatók állandó költségei nem mérséklődtek, így kénytelenek voltak az ipari fogyasztókra terhelni a többletköltségeket, amit közvetve az állampolgárok fizetnek meg, és ezzel - szinte észrevétlenül - elvesztik a rezsicsökkentésen nyert forintjaikat. A versenyszféra rezsidíjai így már korántsem tartoznak az unió legalacsonyabb harmadába, ami rontja a vállalkozások versenyképességét. A szakértő azt is hungarikumnak tartotta, hogy míg mindenhol máshol a nagy tételben vásárló olcsóbban jut a termékhez, például az energiához, Magyarországon ez éppen fordítva van.
Ha az energiakereskedő és a -szolgáltató is állami kézben van akkor az árakat ugyan mesterségesen alacsonyan tarthatja, de ha a veszteséget költségvetési forrásból pótolja a kormányzat, az az uniós versenyjogba ütközhet, illetve tiltott állami támogatásnak minősülhet. Holoda Attila mégsem zárta ki, hogy a kormány a választások előtt leszorítja a versenyszférában is a rezsidíjakat, mert pontosan tudja, hogy Brüsszel malmai lassan őrölnek, s mire megszületik az elmarasztaló ítélet, a Fidesz akár újabb négy évet nyerhet.
A rezsicsökkentés egy másik ma még láthatatlan hátulütője, hogy az elmúlt 2-3 évben a hazai energetikai beruházások egyharmaddal csökkentek. Ezt - statisztikailag - látványosan fel lehet tornászni Paksi bővítés 2018-ra ígért megkezdésével.