A viszony helyreállításának szimbolikus jelzéseként a washingtoni külügyminisztérium előcsarnokában felhúzzák a kubai zászlót, 192 másik ország zászlaja mellé. A mai naptól a Washingtonban és Havannában fenntartott érdekképviseleti irodák teljes jogú nagykövetségekként működnek. Történelmi találkozó zajlik a State Departmentben: első alkalommal fogadja kubai kollégáját, Bruno Rodriguezt John Kerry amerikai külügyminiszter. (A kubai diplomaták New Yorkot, az ENSZ székhelyét eddig is rendszeresen felkeresték.)
A kubai külügyminiszter harminc tagú delegáció élén már tegnap megérkezett Washingtonba, a küldöttségben politikusok mellett tudósok, egyházi személyiségek, művészek is helyet kaptak. Tagja a küldöttségnek a neves havannai festő, Kcho, Alexis Leyva Machado, s az énekes Silvio Rodriguez is. A washingtoni követségi épületet renoválták, ma rövid ünnepség keretében felhúzzák a kubai zászlót. Amerikai részről a nyitást támogató kongresszusi képviselők lesznek jelen, s Roberta Jacobson külügyi államtitkár-helyettes, aki a kapcsolatok normalizálásáról folyó tárgyalásokat vezeti.
Havannában az ünnepélyes megnyitót későbbre időzítették, az ottani követségnél az amerikai külügyminisztérium háttértájékoztatója szerint csak agusztus elején húzzák fel a csillagos-sávos amerikai zászlót, amikor Kerry külügyminiszter Kubába látogat. Az eddigi érdekképviseleti iroda hétfőtől nagykövetségként működik, élén mostantól ügyvivőként áll az eddigi vezető, Jeffrey DeLaurentis. Nagykövet egyelőre nem lesz, a szenátusban nem menne át a kinevezése.
Obama és Castro tavaly december 14-én jelentette be, hogy megegyeztek a fél évszázada befagyasztott kapcsolatok újraélesztéséről, a viszony helyreállításának első, formális szakasza ezzel az aktussal lezárul. A nehezebb menet most következik, a demokrata elnök ugyan támogatná az idejétmúlt embargó feloldását, s amerikai üzleti érdekek is ezt diktálnák, a kongresszusban azonban ehhez aligha lesz meg a többség, s nem csak a republikánusok, hanem a demokraták között is vannak a közeledésnek ellenzői.
Havannának mindenekelőtt rendeznie kellene az egykori kisajátítások miatti tartozását, ez több mint hétmilliárd dollárra rúg, s Washington változásokat szeretne látni az emberi jogi helyzet terén is. Havanna a kereskedelmi nyitás mellett a kubai területen lévő amerikai bázis, Guantánamo bezárását sürgeti.
