A Földtől 730 fényévnyire, a Sárkány-csillagképben lévő Gaia 14aae katalógusjelű rendszert az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja, a Gaia (Global Astrometric Interferometer for Astrophysics) segítségével fedezték fel 2014 augusztusában, amikor egyetlen nap leforgása alatt ötször felfénylett. Változócsillagok alkotják, azaz olyan napok, amelyek állapota emberi időskálán mérve is rövid idő alatt módosul - olvasható a PhysOrg hírportálon.
A Cambridge-i Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport megfigyelései során megállapította, hogy a hirtelen fényességváltozásokat az okozza, hogy a rendszer egyik tagja gyakorlatilag felfalja társát. A csillapíthatatlan étvágyú objektum egy fehér törpe, amely oly tömör, hogy egy teáskanálnyi anyaga az elefánt súlyával egyezik meg. Méretre mindössze akkora, mint a Föld, társának "térfogata" viszont 125-ször haladja meg a Napét, ugyanakkor súlya alig éri el a fehér törpe tömegének 1 százalékát.
"A forró és tömör fehér törpe rendkívül erős gravitációs hatást gyakorol, ennek eredményeként társa luftballonként fúvódott fel, és egyre közeledik a falánk csillaghoz" - magyarázta Heather Campbell, a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetének kutatója. Az észlelések során az is kiderült, hogy a fehér törpe gyakorlatilag állandóan eltakarja a társát. A két csillag szoros közelségben kering egymás körül, és körülbelül 50 percenként következik be teljes "napfogyatkozás".
A Kanári-szigeteken működő William Herschel-teleszkóp segítségével elvégzett színképelemzési mérések kimutatták, hogy a Gaia 14aae rendszer rengeteg héliumot tartalmaz, viszont gyakorlatilag híján van a hidrogénnek, holott utóbbi a legelterjedtebb kémiai elem a világegyetemben. A hidrogén hiánya alapján a Gaia 14aae-együttest a kitöréseket mutató, úgynevezett kataklizmikus változócsillagok ritka osztályába, a Vadászebek-csillagkép kettős objektumai, az AM CVn-típusú bináris rendszerek közé sorolták.
Az AM CVn-rendszerek azért érdeklik a csillagászokat, mivel általuk remélik megfejteni a modern asztrofizika egyik legnagyobb rejtélyét, azt, hogy mi váltja ki a bináris rendszerekben bekövetkező úgynevezett 1a típusú szupernóva-robbanásokat. Ezek a robbanások rendkívüli fényességük miatt standard gyertyákként szolgálnak az extragalaktikus távolságmérésben.
"A Gaia 14aae esetében nem tudjuk, hogy a két csillag végső soron összeütközik-e és ez váltja majd ki a szupernóva-robbanást, vagy először a fehér törpe teljesen felhabzsolja-e csillagtársát. Mindenesetre e bináris rendszer tanulmányozása hozzásegítheti a tudományt annak megértéséhez, hogy mi okozza a világegyetem legfényesebb robbanásait" - hangsúlyozta Morgan Fraser, a Cambridge-i egyetem kutatója.
