Zöldzóna;búbos banka;bakcsó;

MTI Fotó: Kovács Attila

- Halat fogott a bakcsó madár

A Csongrád megyei Pusztaszer környékén lévő tóban július 14-én kapták lencsevégre a bakcsót, a zsákmányolt hallal a csőrében. Szintén Pusztaszer környékén július 15-én pedig egy hím búbos bankát, a 2015-ös év madarát sikerült lefényképezni, amint a kotló párját eteti odújuknál.

A bakcsó (Nycticorax nycticorax) a madarak  osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó faj. Népies neve vakvarjú, kvakvarjú, oláhpap, kakcsó, vasfejû vakkánya- írja a Wikipédia.

A kifejlett madár tollazata alapvetően fekete-fehér. Csőre, feje teteje és háta fekete, szárnytollai szürkések, arca, nyaka és hasoldala fehér. Szeme vörös. Halványzöld lába a párzási időszakban sárgás vagy vöröses színűvé válik, hasonlóan arcbőréhez. Bóbitája néhány hosszú, fehér tollból áll. A fiatal példányok sötétbarna rejtőszínűek vajszínű pettyekkel, és olykor összekeverhetőek a hasonló méretű, összességében világosabb színezetű és csíkos bölömbikával. A bakcsó a kisebb termetű gémfélék közé tartozik, ráadásul jellegzetes gubbasztó testtartása miatt még valós méreténél is kisebbnek tűnik. Hossza 58-65 centiméter, szárnyfesztávolsága 105-112 centiméter, tömege 500-800 gramm. 

A búbosbankát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idei szavazásán az év madarának választották, a program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak - gazdálkodók, vadászok, pedagógusok - különösen fontos szerepe van. A búbosbanka 1989-ben és 1990-ben, tehát két egymást követő évben már volt az év madara.

MTI Fotó: Kovács Attila

MTI Fotó: Kovács Attila

A búbosbanka Spanyolországtól Kínáig Eurázsia mérsékelt és mediterrán zónájában, Dél- és Délkelet-Ázsia egészén, Afrika jelentős részén és az Arab-félszigeten is költ. A faj Európa legtöbb országában fészkel. Kontinensünkön a legészakibb állományok Észtország és Oroszország Balti-tengeri partvidékén költenek. Magyarországon a zárt erdők kivételével országosan elterjedt, jelentős részben kultúrakövető madár.

forrás: MME

Mórahalomnál katonák építik azokat a kerítésoszlopokat, amik a majdan épülő "nagy" kerítés, vagy ha úgy tetszik határzár főpróbája, és amiről  Nagy László nyugalmazott ezredes azt mondta a Délmagyarnak, hogy a kerítés tetején és alján pengés drótot feszítenek ki, és a pengék Szerbia felé néznek majd. A közlés szerint a drótok  arra is alkalmasak, hogy a mászóknak sérülést okozzanak.