A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) július elején azt javasolta a kormányzatnak, hogy a földeket a magyar gazdák ne csak bérlőként, hanem tulajdonosként művelhessék, a vásárláshoz pedig megfelelő hitelekhez juthassanak. A hivatalos érvelés szerint egyebek mellett így lehetne megakadályozni azt is, hogy a magyar termőföld külföldi kézbe kerülhessen.
Az ellenzéki pártok és sok agrárszakember is úgy véli azonban, hogy nem a magyar gazdák és a termőföld védelme vezeti a vélhetően a Magosz mögött álló kormánypárti érdekköröket, hanem az, hogy bérlőből tulajdonossá válhassanak. Az állami földbérlet pályázatok ráadásul óriási viharokat kavartak, hiszen Ángyán József volt államtitkár több tanulmányában - a szaktárca adatait is felhasználva - bizonyította, hogy egy viszonylag szűk, jól behatárolható Fidesz, illetve a kormányfő közeli kör jutott a legnagyobb állami földterületekhez, miközben jó néhány településen a helyi gazdák egyetlen hektárt sem nyertek. Holott a kabinet kommunikációja éppen azt sulykolta, hogy a településeken élő gazdáknak szánja az állami földeket. Azóta már több esetben a szerződést is kénytelen volt felbontani a pályázatokat kiíró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mert - néhányszor büntető eljárás során -, hogy a pályázó nem is indulhatott volna az állami földbérlet- pályázaton, illetve hamis adatok szolgáltatásával félrevezette a bírálóbizottságot.
Egyelőre még semmilyen konkrétumot nem lehet tudni az állami földek tervezett eladásáról, de már az ötlet is hatalmas felzúdulást keltett. Az sem világos, hogy a legföljebb 1200 hektárt elnyerő állami földbérlők felmentést kaphatnak-e majd a magánszemélyekre érvényes 300 hektáros tulajdoni korlát alól.
Az MSZP gazemberségnek és lopásnak tartja, hogy a kormány az állami földek privatizációjára készül - így fogalmazott Gőgös Zoltán, a szocialisták elnökhelyettese szerdai sajtótájékoztatóján. A politikus szerint a Magosz feltehetően azért állt elő az állami földek értékesítésének javaslatával, mert rájöttek, egy esetleges kormányváltás után elvesztenék földbérletüket az arra az elmúlt években, alkalmatlanul kiválasztottak.
Az MSZP szerint ezért most "nemes egyszerűséggel el fogják lopni ezt az ötezer milliárd forintos állami vagyont", amely egyben szinte az utolsó értékesíthető vagyoneleme az államnak - mondta az elnökhelyettes, majd hozzátette, a jegybank feltehetően nagyon hosszú távú hitelekkel segíti majd az egyébként arra méltatlan személyek földvásárlását.
Gőgös Zoltán a Népszavának elmondta, a Fidesz könnyen a saját csapdájába sétálhat, mert a földtörvény kétharmados jogszabály, mégpedig éppen a kormánypárti többségnek köszönhetően. Csakhogy már elfogyott a kétharmad, s a jelek szerint a az ellenzék minden árnyalata egységesen elutasítja az állami földek kiárusítását. A szocialista politikus megjegyezte, természetesen minden törvényes eszközzel igyekeznek megakadályozni ennek az elképzelésnek a megvalósítását.
Beke Károly, a szocialisták elnökségi tagja hangsúlyozta, az MSZP szándékai szerint a jövő generációinak érdekében visszaszerzi az államnak a jogtalanul szerzett földtulajdonokat.
Raskó György agrárközgazdász, aki maga is egy mezőgazdasági vállalkozást irányít, úgy vélte, a kormány most hasonlóan a társadalmi igazságosság szempontjából gyalázatos lépésre készül, mint az ezredforduló táján, amikor az úgynevezett "piszkos 12-őt", vagyis a tucatnyi állami gazdaságot a kormányhoz közeli nagyvállalkozóknak játszotta át regnálása utolsó pillanatban az első Orbán kormány. A szakember azt is hozzátette, aki valamelyest a politikában forgott, illetve ismeri a Fidesz észjárását, előre látta, a gyakran botrányos földbérlet pályázatoknak ez lesz végkimenetele. Vagyis az eddigi kedvezményezettek a nyertes pályázatok után bagóért hozzájuthatnak a földekhez. Előbb megszerezték a bérelt földek után járó hektáronként 65-70 ezer forintos uniós területalapú támogatást, megszerezhetik most majd a földeket is.
Az állami földek bérlői nem csak akkor járhatnak jól, ha mint az fideszes forrásokból kiszivárgott, ha a jelenlegi átlagos termőföld árak felét kell kedvező hitelkonstrukcióban kifizetniük. Ez egyébként napjainkban szántók esetében 800 ezer- 1 millió forint között változik, de a magas aranykorona értékű, nagyobb, egybefüggő birtokok esetében meghaladhatja az 1 millió forintot is. A bérlők már most is igen kedvező helyzetben vannak, hiszen míg a versenytársak hektáronként akár 60 ezer forintot is fizethetnek a tulajdonosoknak, addig az állami földekért 1250 forintot kell átutalniuk hektáronként az államkasszába. Előre megjósolható, hogy ha a már eddig is igen előnyös helyzetbe hozott állami földbérlők még ráadásul féláron, hosszú futamidejű, kedvezményes hitellel vehetik meg a bérleményüket, az "ki fogja verni a biztosítékot".
Nagyjából 150 ezer hektár bérelt állami föld sorsa dőlhet el így, azaz kerülhet magántulajdonba. Ha valóban az átlagos hazai hektáronkénti termőföld árak feléért kaphatják meg a jelenlegi bérlők a birtokukat, akkor 750-800 milliárd forinttal rövidíti meg a kormány az adófizetőket. Ennyi pénzből ki lehetne stafírozni az oktatást, rendbe lehetne tenni az egészségügyet és talán még némi "tűpénz" is maradna a főváros közlekedési gondjainak megoldására.
Raskó György szerint nem a kiárusításra szánt állami birtokok nagysága a döntő, hiszen az alig 3-4 százaléka a hazai mezőgazdasági területeknek. Ez az elképzelés egyértelműen a klientúraépítésről szól. Azt is jó lenne tudni, hogy lesz-e például az állami földek eladásakor versenyeztetés. A szakember úgy vélte erre nem lehet számítani, hiszen akkor az árakat fölverhetnék a külsős vevőjelöltek, s a baráti bérlők rosszul járnának. Raskó György hangsúlyozta: nem a magánosítás ellen van, sőt, azt támogatja, de ezekkel a módszerekkel, így a kiszivárgott árképzési tervekkel semmiképpen nem tud egyet érteni, mert az a magyar nép megkárosítása lenne. Akár még a jelenlegi bérlők is vehessék meg a földjüket, de fizessék meg a piaci árat - mondta Raskó.
Az agrárközgazdász nevetségesnek, abszurdnak nevezte azt az indoklást, hogy a magyar föld és a gazdák védelmében azért kell az állami földeket eladni a bérlőknek, hogy ne jusson külföldiek kezébe. A magyar állam szuverén, így semmilyen külföldi erő nem kényszerítheti a tulajdonának az értékesítésére.
A bűnösség vélelme
Új jogszabállyal akadályozná meg a Földművelésügyi Minisztérium (FM) azt, hogy a nagygazdaságok elkerülhessék a területalapú támogatások elvonását - írja a napigazdasag.hu. Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter még tavaly nyáron jelentette be, hogy az uniós előírásoknak megfelelően a mezőgazdasági hasznosítású földek 1200 hektár fölötti területének uniós földalapú támogatását elvonják és azt vidékfejlesztésre, illetve az állattartók támogatására fordítják. Ez utóbbiak rá is szorulhatnak, mert az elvonás elsősorban őket hozza nehéz helyzetbe. A magyar kormány azonban alaposan túlteljesítette a brüsszeli elvárásokat, mert a közösségi jog csupán azt kötötte ki, hogy az 1200 hektár fölötti területek földalapú támogatásának legalább az 5 százalékát el kell vonni, Budapest viszont a teljes összeget elvonta.
A földművelésügyi tárca azt a kiskaput akarta bezárni, hogy a nagyobb agrártársaságok több cégbe vitték, vigyék szét a birtokot és így megkerülhessék a támogatás elvonását. A mintegy 20-25 milliárd forintos bevételkiesés azt az 525 vállalkozást érintheti, amelyek a hazai mezőgazdasági termelés több mint 50 százalékát adják. Egy napokban életbe lépett jogszabály arról rendelkezik hogy akkor sem kerülhetik el a területalapú támogatások elvonását az érintett agrárcégek, ha a gazdasági társaságukat feldarabolják, vagy ezt korábban megtették. A szaktárca ezért egy 2013-as uniós rendeletet vett át a magyar jogrendbe, amely 2011-es visszamenőleges hatállyal bünteti a földek szétírását. Az FM ezért minden olyan átalakulást ellenőriz, ahol szerintük nem zárható ki, hogy a társaság tulajdonosa, tulajdonosai a cég szétdarabolásával úgynevezett mesterséges feltételt teremtettek a támogatás igénybevételéhez.
Az elmúlt időszak jogszabály-gyártásnak megfelelően a kiskapu elreteszelése mellett nyitottak egy másik kis kaput. Azok a mezőgazdasági vállalkozások, amelyek be tudják bizonyítani, hogy gazdaságilag indokolt volt a cég feldarabolása, mentesülhetnek a szankcióktól. Ahol az átalakulást nem sikerül sem jogi, sem gazdasági adatokkal megalapozva igazolni, mindenképpen elvonják az 1200 hektár fölötti támogatást. Agrárszakemberek szerint ez a kitétel ellentmond az ártatlanság vélelmének, hiszen nem a minisztériumnak kell bizonyítani a cég esetleges rosszhiszeműségét, hanem a vállalkozásnak az ártatlanságát. Vagyis addig "bűnösnek" tekintik, amíg nem tisztázza magát.
A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a 2014. november elseje előtt lezárult ügyleteknél könnyítenek a szétválás indokoltságának igazolásán, vagyis elég "becsületszóra" kijelenteni, hogy gazdaságilag indokolt volt a szétválás. Az FM ezt azzal magyarázta, hogy az érintett agrártermelők csak tavaly nyáron tudhatták meg, hogy a kormány elvonja az 1200 hektár felett birtokrészek területalapú támogatását. A jól értesültek azonban idejekorán tudhattak a kormányzati szándékról.
