KÖZGÉP;

Az adófizetők pénzével játszanak a beruházók, amikor a drágább ajánlatokat fogadják el FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

- Százmillióval olcsóbb ajánlattal sem nyerhet a Közgép

Korábban szinte kizárólag a Simicska Lajos nevéhez köthető Közgép nyert el szinte minden állami, közösségi pályázatot, most akkor sem rúghat labdába, ha százmilliókkal olcsóbb ajánlatot tesz. A pálya mindig attól függően lejt, hogy a kormányfő éppen kivel veszett össze, vagy barátkozik - vélik iparági szakértők. Az állami pénzszórás az útépítéseken is folytatódik.

Megsemmisítette a múlt hét pénteken a Közgép panasza alapján a Közbeszerzési Hatóság Döntőbizottsága a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pályázatának eredményét. A közlekedési cég a XXIII. kerületben, a Grassalkovich út – Ócsai út – Haraszti út csomópontban egy felüljáró felújítására írt ki tendert, de nem a legelőnyösebb ajánlatot beadó, Simicska Lajos céget hozta ki győztesnek, hanem a 230 millió forinttal magasabb, 668 millió forintos árral induló A-Híd és Strabag konzorciumot. A BKK arra hivatkozott, hogy a Közgép túl alacsony árat számolt. A hatóság szerint a pályázat értékelésekor a BKK nem tartotta be a közbeszerzési törvény előírásait.

Például az iparágban a jelenleg elfogadottnál magasabban szabta meg a becsült, vagy más néven, mérnök árat. A beruházás becsült értékéhez képest a négy pályázó közül három árajánlata is átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb volt. Igaz, a Közgépé 37 százalékkal maradt el a kalkulált összegtől, ám semmilyen jogszabály nem rendelkezik arról, hogy az árajánlat milyen mértékben térhet el a mérnök ártól. A Döntőbizottság a közlekedési céget 500 ezer forintra büntette, új eljárásra kötelezte és meg kell fizetnie a Közgépnek 7,5 millió forint igazgatási díjat is.

A hatóság elfogadta Közgép érvelését, hogy azért tudott olcsóbb ajánlatot adni, mert a vállalat telephelye alig 1,5 kilométerre vana létesítménytől, így külön költségek és jelentős logisztikai ráfordítások nélkül oldható meg többek között az anyagok, gépek tárolása, az acélszerkezetek gyártása, korrózióvédelme.

Az árak becslésével más állami cégek is hadilábon állnak. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) hétszáz milliót spórolhatott volna az adófizetőknek, ha a legolcsóbbak közül választotta volna ki a tendergyőztest M0-ás autópálya déli szakaszán lévő zajvédőfalak felújítására. De ezt a tendert a BKK beruházásnál is különösebb körülmények között nyerte meg a Duna Aszfalt, amelynek tulajdonosai a sajtóhírek szerint igen jó kapcsolatot ápolnak Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel. A tenderre mint korábban megírtuk, nyolc cég (KÉSZ, Közgép, Zajép, Duna Aszfalt, A-Híd, EuroAszfalt, Colas, Strabag) nyújtott be ajánlatot, ám többségüket az "aránytalanul alacsony ár miatt" érvénytelenítettek. Első körben a megbízást 1,45 milliárd forintért teljesítő Zajép Kft. jött ki győztesnek, de a Duna Aszfalt és az EuroAszfalt ajánlata is érvényes volt - tudta meg az Index. A Közgép, amely a KÉSZ-hez hasonló, 1,063 milliárdos, azaz a nyertesénél több százmillió forinttal olcsóbb árajánlatot tett, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, amit a hatóság elutasított. Ezt követően csak a három érvényes pályázót szólították fel hiánypótlásra, és a meglepetés sem maradt el: nyertesként már a Duna Aszfaltot hirdették ki. Ugyanis a zajvédő falak specialistája, a Zajép érthetetlen módon nem adta be a kért iratokat. Szakmai körökben elképzelhetőnek tartják, hogy esetleg háttéralku köttetett és a "feledékeny" cég a nyertes alvállalkozója lehet. Az utóbbi időszakban ez nem számít ismeretlen konstrukciónak.

Emlékeztetőül, a Közgép kálváriája a főtulajdonos és a kormányfő vitáját követően az M4-es autópálya-szakasz építése körüli villongásokkal kezdődött. Az állami pazarlás mintapéldája is lehetne az Abony-Fegyvernek közötti 29 kilométeres szakasz építése, amelyre eddig már 60 milliárd forintot fizetett ki a NIF. A áprilisban leállított építkezés szerződéseit az állam felbontotta, de azóta sem történt meg az átadás-átvétel. A kivitelezők - köztük a Közgép-A-Híd konzorcium - végzik az állagmegóvást, ami iparági szakértőnk szerint havonta több tízmillió forintot jelent.

Egyedi kormánydöntés alapján 1,6 milliárd forint támogatást ad a kormány a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki, 3,2 milliárd értékű beruházásához - ezt Szijjártó Péter jelentette be.