Gőzerővel zajlik az oktatási rendszer átalakítása, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egy újabb ötlete szerint például megszüntetnék a 7-8. évfolyamokat, a diákokat pedig körzeti központokba terelnék össze. A még egyeztetés alatt álló előterjesztés szerint - amelyre a Vs.hu hívta fel a figyelmet - az átalakítások célja az iskolarendszer racionalizálása, amelyet 2018-ig igyekeznének levezényelni. Hangsúlyozzák: a változtatások leginkább azokat a kisebb településeket érintené, ahol a felső tagozatokon nem megfelelő szintű oktatás zajlik. Hogy az alsó tagozatokra ez milyen hatással lesz, nem tudni, a minisztérium még nem közölt részleteket, a racionalizálásról szóló egyeztetések is minden bizonnyal kezdeti stádiumban vannak.
Olyannyira, hogy a kormány ezen terveiről a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sem hallott, pedig a szakszervezet és a kormányzat között nemrégiben létrejött egy olyan megállapodás, amelyben az Emmi garantálta, hogy azonnal egyeztetnek, ha a köznevelési rendszer újabb átalakítását tervezik. "Nem tudom kommentálni, eddig semmiféle szakmai egyeztetés nem volt. A legbosszantóbb az egészben, hogy már megint a sajtóból kellett értesülnünk minderről" - mondta Szüdi János, a PSZ jogásza.
Még mindig sok a bizonytalanság a szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatban is. Mint ismert, július 1-jétől a szakképzés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) irányítása alá került. Az átszervezés nagyjából 300 iskolát érint, amelyeket szám szerint 44 szakképzési centrumba tömörítenek majd. "Az iskolacentrumok létrejöttek, ám hogy kik lesznek a vezetők, mibe lesz beleszólásuk, nem látható át. A centrumok működésével kapcsolatos szabályzat még mindig kidolgozás alatt áll" - mondta Tóth József. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke szerint az átalakítás egyik legfontosabb pontja a finanszírozás. A 2016-os költségvetésben viszont nincs külön forrás megjelölve az NGM-hez átkerült intézmények működtetésére, a kormány a Kliknek szánt pénzt osztaná ketté.
"Nem tudni, hogy a Klik mennyi pénzt fog átadni az NGM-nek, ha szeptemberig nem rajzolódnak ki a források felhasználási lehetőségei, komoly gondok lehetnek" - állítja Tóth József, hangsúlyozva: a forrásfelhasználás és annak folyamatossága kulcsfontosságú a rendszer hatékony működtetése szempontjából. "Nem lehet azt mondani, hogy van egy bizonyos mennyiségű összeg, amiből gazdálkodni kell. Pontosan ki kell számolni, mi mennyibe kerül. A különböző szakmák képzései között is jelentős költségkülönbségek vannak" - mutatott rá Tóth.
Nem sok bizakodásra ad okot, hogy a Klik továbbra is forráshiánnyal küszködik, gyakran előfordult, hogy az óraadó pedagógusok béreit sem tudták időben kifizetni, az iskolafenntartó adóssága májusban pedig már megközelítette a 12 milliárd forintot. Ikotity István szerint ezért a Kliknél állami csődvédelemre lenne szükség. Az LMP-s politikus emlékeztetett, hogy sok iskolában az alapvető oktatási eszközök megvételére sincs pénz, s ha nem pótolják a hiányt, szeptemberben nem indulhat nyugodtan az iskolai év. Igaz, Balog Zoltán humánminiszter a napokban boldogan jelentette be: jövőre több pénz lesz oktatásra, a köznevelés költségvetési támogatása hétmilliárddal emelkedik. Csakhogy a Klik probléma nélküli működtetéséhez legalább 100 milliárd forint hiányzik a rendszerből.
