A főbíró szerint "ez nem egy szokatlan rendszer, sőt, ez a jog most is korlátozott, hiszen egy bizonyos értékhatár alatti ügyekben nem lehet a Kúriához fordulni. Közigazgatási bírságoknál egymillió forintos ez az értékhatár, polgári peres eljárások esetében, bizonyos ügycsoportokban hárommillió forintos értékhatár érvényesül. Azonban én úgy látom, hogy ezek a rugalmatlan, pertárgy értéket meghatározó rendelkezések nem alkalmasak annak elkülönítésére, hogy mi a jogegység meghatározása szempontjából fontos, s mi a jelentéktelen.
Mert egy kis perértékű ügyben, például egy kisebb hitelösszegről szóló hitelperben is felmerülhetnek olyan komoly jogi kérdések, amelyek igényelnék a Kúria eljárását, ugyanakkor vannak nagy perértékű ügyek, gondolok itt mondjuk házastársi vagyonközösségi ügyekre, amelyekben semmiféle különösebb megítélésbeli jogi nehézségről nincs szó, egyedül az értékhatár miatt mégis nyitva áll a Kúria előtti jogorvoslati út. Tehát én azt gondolom, hogy a jogorvoslati rendszert hozzá kell igazítani ahhoz a folyamatosan erősödő alapállásunkhoz, hogy a Kúria elsődleges feladata nem a jogorvoslat nyújtása, mert arra ott vannak a több mint tíz éve működő ítélőtáblák, hanem a Kúria alapvető feladata és felelőssége az, hogy egységes logika és gondolkodásmód érvényesüljön az ítélkezésben" - fogalmazott.
Darák azt mondta, az eljárásjogi kodifikáció során felmerült, hogy a Kúria működésében a jövőben hangsúlyosabbá válhat a jogegységességi funkció, a jogorvoslati szerep egyre inkább csak a téves módszertant alkalmazó ítéletek felülvizsgálatára irányul majd, s ő maga azt szorgalmazná, hogy a Kúria saját maga szabályozhassa a hozzá érkező és érdemben elbírálható ügyek mennyiségét. Hozzátette: "erre azért van szükség, mert a Kúria évek óta erőn felül teljesít hagyományos jogorvoslati bíróságként és párhuzamosan a jogegységi funkció kiteljesítéséért".
Mindez ugyanakkor együtt járhat azzal, hogy akár teljesen kikerül a Kúria feladatköreiből az, hogy elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat. Erre ugyanakkor Hack Péter azért nem számít, mert ezzel lényegében egy korábbi, nem bevált gyakorlathoz térnének vissza. A jogász emlékeztetett, már az 1997-98-as bírósági reform idején vita volt arról, hogy az új, négyszintű bírósági rendszerben lehessen-e az akkori Legfelsőbb Bírósághoz (LB), azaz a mai Kúriához fordulni, s széles körben megtámadni harmadfokon a bírósági döntéseket. Volt időszak, amikor ennek kapuja nyitva volt, s volt olyan is 2003-2006 között, hogy az LB lényegében nem hozott érdemi határozatokat folyamatban lévő ügyekben.
Ám éppen ezzel állt elő az a helyzet, hogy valójában az ítélőtáblák határozták meg a joggyakorlatot, aminek veszélye most is fenyegető volna, ha az érdemi ítélkezéstől teljesen elzárkózna a Kúria. Hack szerint ugyanakkor így sem az állampolgárok jogorvoslati joga csorbulna, hanem a joghoz jutás egyenlő esélyei, hiszen ha a Kúria egyedi ügyekben nem hoz iránymutató döntéseket, akkor az ítélkezési gyakorlat régiónként eltérhet, így az állampolgárok sorsa azon múlhat, melyik ítélőtáblán döntenek az ügyükben.
A Kúria leterheltsége megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor - mint az Darák beszámolójából kiderült - 2015 első félévében is több ügyet fejeztek be, mint ahány érkezett, a folyamatban levő ügyek száma tehát újra csökkent. A polgári kollégiumhoz 1148 felülvizsgálati ügy érkezett és 1176-ot zártak le, a büntető kollégium 730 ügyet kapott felülvizsgálatra és majdnem ugyanennyit sikerült lezárni. A közigazgatási ügyszakban 898 ügy érkezett és 946-ot zártak le, a munkaügyi szakágban pedig 377 ügy érkezett és 443-at fejeztek be. Darák egy felmérés eredményeit ismertetve azt is elmondta, a bíróságok az ítéleteikben a Kúria jogegységi döntéseit kilencszáz százalékos nagyságban idézik, a kollégiumi véleményeket és állásfoglalásokat pedig több mint hétszáz százalékosan. Az elnök szerint a 2012. januártól belépő új jogegységi eszközök – így a joggyakorlat-elemzés, az elvi határozatok és elvi döntések, illetve a jogegységi döntések új típusú felfogása - megtalálták a helyüket a jogi iránymutatások rendszerében, és megfelelően betöltik szerepüket a magyar igazságszolgáltatásban és jogrendszerben.
