A legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetést adta ki mára Budapestre és az ország összes megyéjére az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Vészjelzésükben kiemelték: a nappali felmelegedés tovább erősödik és az UV-B sugárzás is nagyon erős lesz, a napon akár 15-20 perc alatt is le lehet égni.
A tartós kánikula miatt az országos tisztifőorvos szombattól szerda éjfélig az általa elrendelhető legmagasabb fokozatú hőségriadót rendelte el. Ez akkor lép életbe, ha várhatóan legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot - az előrejelzések szerint hétfőn, kedden és szerdán néhol akár 30 fokos középhőmérsékletre is számítani lehet.
A kánikula egész Nyugat-Európát sújtja, a múlt héten Andalúziában 44 Celsius-fokot is mértek, a spanyolországi Sevillában 42 fokot mutatott a hőmérő higanyszála. A hőség leginkább a csecsemőket, az idős, beteg embereket veszélyezteti, valamint azokat, akik valamilyen keringési rendellenességben szenvednek.
A tisztiorvosi szolgálat éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy melegben mindenki ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre, és lehetőleg kerülni kell a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és zsíros ételek fogyasztását. A leégés ellen naptejjel és világos, jól szellőző bő ruházattal lehet a leghatékonyabban védekezni, ám a legmelegebb órákban, 11 és 15 óra között a legjobb árnyékban tartózkodni és kerülni tűző napot.
Oda kell figyelni a gyógyszerek tárolására is: a betegtájékoztatókon az szerepel, hogy szobahőmérsékleten is lehet őket tárolni, ám ez normál esetben 23-24 fokot jelent, hőség idején a gyógyszereket ajánlott hűtőbe rakni.
A hőségriadó miatt a Volán-társaságok is több intézkedést bevezettek, a buszokon és az utasvárókban például kötelezővé tették a légkondicionáló használatát - közölte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Az autóbuszvezetők és az autóbusz-állomások személyzetének figyelmét felhívták arra, hogy folyamatosan kísérjék figyelemmel az utasokat, rosszullétek esetén tegyék meg a szükséges intézkedéseket.
A kánikula és a csapadékmentes időjárás miatt egész Magyarországon fokozott tűzveszély alakult ki, ezért a földművelésügyi tárca az erdőkre, a fásításokra, valamint az azok határától számított kétszáz méteren belüli területekre általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a hőség a haszonállatokat is megviseli, a legfontosabb számukra a folyamatos vízellátás és árnyék biztosítása.
A háziállatok közül a kutyákat viseli meg leginkább a nyári kánikula, 30 Celsius-fok fölötti külső hőmérséklet mellett gyakran kapnak hőgutát. A Nébih felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy soha ne hagyják kedvencüket a tűző napon kikötve vagy kocsiba zárva, még árnyékban álló autóban sem.
A következő években egyre gyakrabban kell számítani trópusi forróságra Európában, a hőhullámok - vagyis rendkívüli forrósággal kísért háromnapos periódusok - számának növekedéséért szinte biztos, hogy a klímaváltozás a felelős - vélekednek a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Federációja (IFRC) hollandiai klímaközpontjának kutatói.
Az öt európai városra kiterjedő hőhullám-elemzésükben rámutattak, hogy például a hollandiai De Biltben a következő napokra jósolt hőhullám harminc évente egyszer előforduló jelenség lett volna az 1900-as években, ma már azonban nagyjából három és fél évente számolhatnak vele az ott élők. A hollandiai központi statisztikai hivatal előrejelzése szerint egy hőhullámmal kísért héten átlagosnál 200-zal többen fognak meghalni az országban, ami 10 százalékos halálozásnövekedést jelent.
A köztársasági elnök szerint a globális klímaváltozás nemcsak a környezetet, hanem a gazdasági növekedés esélyeit is tönkreteszi. Áder János majdnem egy órás előadást tartott Sopronban a 23. Volt Fesztiválon. Mint mondta, ha a bajt most nem előzzük meg, akkor a mostani generációnak nem lesz más választása, mint alkalmazkodni, de az fájdalmasabb és költségesebb lesz.
Emlékeztetett rá, hogy míg ötven éve átlagosan öt olyan nap volt Magyarországon, amikor 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, addig ma évente 40-50 az ilyen napok száma. Felidézte, hogy 2013-ban itthon is 1500 ember halálát okozta az akkori hőhullám. A Ptőfi TV-nek adott interjúban az államfő úgy vélte, a Kárpát-medencében sokkal hamarabb érződnek a klímaváltozás negatív hatásai, mint Európa más területein.