Obama elnök tegnap a Fehér Ház Rózsakertjében hivatalosan bejelentette, hogy az Egyesült Államok helyreállítja a diplomáciai kapcsolatot a karibi szigetországgal, s újranyitják a több mint fél évszázada bezárt nagykövetségeket. A 44. elnök emlékeztetett, amikor Dwight Eisenhower döntött annak idején a diplomáciai viszony megszakításáról, reményét fejezte ki, hogy csak néhány évre fagyasztják be a kapcsolatokat. Obama hangsúlyozta, Kubát nem lehet a múlt túszává tenni, aláhúzta, hisz abban, hogy a kapcsolatok kibővítése, a hivatalos és mindennapi kontaktusok fenntartása révén, az utazások könnyítésével segíthetik legjobban a kubai változásokat.
Az amerikai elnök jelezte, számos kérdésben, így a terrorizmus elleni harc terén, a katasztrófaelhárításban, a drogcsempészet elleni harcban együttműködik a két ország, ugyanakkor jelentősek a nézetkülönbségek. Washington a továbbiakban is hangsúlyozni fogja a szólásszabadság, az információhoz való hozzájutás fontosságát, az emberi jogok tiszteletben tartását. Obama utalt arra is, hogy Latin-Amerikában pozitívan fogadták a kubai-amerikai közeledést, s az amerikai közvélemény is támogatja a döntést. Felhívást intézett a kongresszushoz, sürgetve, hogy tegyék lehetővé a több mint fél évszázados kereskedelmi embargó feloldását.
Jeffrey DeLasurentis, a Havannában működő amerikai érdekképviseleti iroda vezetője még kedden átadta Marcelo Medina ügyvezető kubai külügyminiszternek az amerikai elnök Raúl Castro kubai elnökhöz címzett levelét, amelyben deklarálja a diplomáciai kapcsolatok helyreállításának, a követségek újranyitásának szándékát.
Obama és Castro tavaly december 17-i telefonbeszélgetését követően tették közzé, hogy helyreállítják a fél évszázada befagyasztott kapcsolatokat a két ország között. Majdnem egy évig tartó titkos tárgyalásokon közelítették az álláspontokat, a közvetítésben Ferenc pápa is jelentős szerepet játszott. Idén január óta folytak a szakértői tárgyalások felváltva a két fővárosban, s áprilisban az Amerikai Államok Szervezetének panamavárosi tanácskozásán az amerikai és a kubai elnök közvetlen tárgyalást is folytatott.
Az Egyesült Államok és Kuba az 1970-es évek óta Svájc helyi nagykövetségei révén tartott fenn érdekképviseleti irodákat a két fővárosban. A követségnyitás előtti egyik fő akadályt már leküzdötték, az Obama-kormányzat levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Azt megelőzően egy önálló kubai képviselet nem tudott volna működni, még bankszámla nyitására sem lett volna jogosultságuk a diplomáciai képviselet munkatársainak.
Obama, aki kedden Dilma Rousseff brazil elnököt fogadta a Fehér Házban, közös sajtóértekezletükön is utalt már arra, hogy újabb előrelépés várható a kubai-amerikai viszonyban. Köszönetet mondott a brazil államfőnek a kubai-amerikai nyitáshoz nyújtott támogatásért, s jelezte, hogy a demokrácia és a piacgazdaság megerősítése terén tett brazil előrehaladás példaként szolgálhat, s Brazília segítséget nyújthat Kuba felvirágoztatásában.
A követségnyitás után is számos megoldatlan probléma marad, Washington, ahogy Obama beszédében jelezte, számon kéri Havannán az emberi jogok tiszteletben tartását, tárgyalnak a kubai forradalom idején elkobzott amerikai javak visszaszolgáltatásáról, Kuba ugyanakkor kárpótlást követel a fél évszázados embargó okozta károkért. A sokat bírált, s jobbára már hatástalan embargó feloldása ugyanakkor még sokáig várathat magára, a republikánus többségű amerikai kongresszus erre egyelőre aligha adja áldását.
