Valótlan képet fest a magyar demokráciáról a Freedom House 2015. június 22-én közzétett jelentése – legalábbis az igazságügyi tárca szerint. A nonprofit szervezet úgy látja, Magyarország a korábbi szilárd demokrácia kategóriából visszaesett a nem szilárd demokráciák közé. A Freedom House többek között a civil szervezetek zaklatását kifogásolta, sok egyéb más mellett. De az amerikai külügyminisztérium múlt héten nyilvánosságra hozott éves – 2014-re vonatkozó - emberi jogi jelentése is súlyos problémaként említi Magyarország kapcsán a civil társadalom elleni kormányzati és rendőrségi fellépést.
Arról nem hallottam, hogy az amerikai külügy jelentését is valótlannak nevezte volna a magyar kormány bármely képviselője, de nincsenek kétségeim, hogy mit gondolnak kormánykörökben. Ha máshonnan nem, legkésőbb Orbán tavaly nyári tusnádfürdői beszédéből megtudhattuk, mi a probléma a civil szervezetekkel. „Most a magyarországi civil világ egy nagyon sajátos képet mutat. Ugyanis a civil – ellentétben a hivatásos politikussal – egy olyan személy, illetve olyan közösség, amely alulról szerveződik, saját pénzügyi lábán áll, és önkéntes természetesen. Most ehhez képest, ha megnézem a magyarországi civil világot, azt, amelyik a nyilvánosságban rendszeresen szerepel – most a norvég alap körüli viták ezt fölszínre is hozták –, akkor azt látom, hogy itt fizetett politikai aktivistákkal van dolgunk. És ezek a fizetett politikai aktivisták ráadásul külföldiek által fizetett politikai aktivisták.” És tovább: „Nagyon fontos tehát, ha újjá akarjuk szervezni a liberális állam helyett a nemzeti államunkat, akkor világossá kell tenni, hogy itt nem civilekkel állunk szemben, nem civilek jönnek velünk szemben, hanem fizetett politikai aktivisták, akik külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni.”
Vagyis a nemzeti alapon szerveződő, illiberális államban nincs helye külföldről fizetett civil politikai aktivistáknak, ők ugyanis más országok érdekeit képviselik. Persze mindez könnyen cáfolható. Hogy csak egyetlen példát mondjak: 2007 végén a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet elvállalta Orbán Viktor jogi képviseletét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) elleni személyiségi jogi perben, amelyet a tárca indított a Fidesz elnöke ellen. Schiffer András, a TASZ akkori ügyvivője képviselte a perben Orbánt, miután megkeresés érkezett a TASZ-hoz. Bár lehet, hogy a TASZ akkor még nem külföldről fizetett politikai aktivistákkal dolgozott, csak azóta tesz így, mióta a Fidesz hatalomra került. Az sincs kizárva, hogy akkoriban még Orbán is külföldről fizetett politikai aktivistának számított, aki maga is külföldről fizetett politikai aktivisták segítségét vette igénybe. Mint a 80-as évek végén, amikor Soros Györgynek köszönhetően az oxfordi Pembroke College-ban tanulhatott - és sok más akkori Fidesz-taghoz hasonlóan nyilvánvalóan külföldi érdekeket szolgált.
A helyzet abszurditását jól mutatja, hogy a TASZ, amelynek ma már nem ügyvivője Schiffer, tavaly egyike volt a "piszkos tizenhármaknak", azoknak a szervezeteknek, amelyeket a kormány a Norvég Civil Alap támogatása miatt pellengérre állított. Az alap pénzeit kezelő Ökotárs Alapítvány, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, az Autonómia Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány mellett ugyanis a KEHI - egy abszolút független vizsgálat után - feljelentette őket. És ugyancsak a KEHI vizsgálata nyomán indult az az ügyészségi törvényességi ellenőrzés, amely most lezárult. Ha igaz a Magyar Nemzet értesülése, az ügyészség nagyjából rendben talált mindent, azon kívül, hogy az egyik alapítvány nem tette fel honlapjára 2012. és 2013. évi beszámolóit, egy másik egyesület pedig gyakorlatilag nem működik a hatóság szerint.
Nem lehetett könnyű az ügyészségnek, hogy ezt az eredményt hozza ki. Ismerve döntéseiket és azok indoklásait - elég csak Matolcsy György jegybankelnök vagyonnyilatkozatára gondolni - mindent megtettek, hogy fogást találjanak "a külföldről fizetett politikai aktivistákon". Vagyis ha az ügyészség nem talált semmit, akkor nincs is ott semmi. Amúgy nem először ment helybe a kormány a pofonért, a bíróság még januárban megállapította: az Ökotársnál tavaly szeptemberben végrehajtott házkutatás és lefoglalás elrendelése törvénysértő volt. Az ítélet szerint a házkutatás idején hűtlen kezelés gyanúja egyáltalán nem állt fenn, jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt nyomozás pedig nem volt folyamatban. Ha jól értem, a KEHI feljelentése nyomán indított indított nyomozás ma is folyik, de ennek már az első lépései sem feleltek meg a törvényeknek.
Lehetne most a független magyar igazságszolgáltatást dicsérni, de nem érdemes. A kapanyél is elsül néha. Egy olyan országban, ahol a bírósági igazgatási rendszert egy első vonalbeli fideszes politikus - akinek az iPad-ján készült az új alaptörvény - felesége irányíthatja, aki amúgy a kormányfő családi barátja, és ahol a legfőbb ügyész egykor fideszes képviselő-jelölt volt, s felesége épp a jegybank fő személyzetise, nem érdemes még csak felvetni sem az ilyesmit.
Természetesen nem vegzálják nálunk a civileket, még ha külföldről fizetett politikai ügynökök is, csak "a megfelelő hatóságok ellenőrzik őket". Aki pedig ennek az ellenkezőjét állítja, az valótlan képet fest a magyar demokráciáról.
