A kerítéshez hasonló álcirkuszok abba az illúzióba ringathatják a jobboldal híveit, hogy Magyarország erős, szuverén, a saját érdekeit jól felismerő és követő állam. Nem az, éppen ellenkezőleg. Az, hogy Magyarország -- Olaszországnál és más bevándorlási "frontországoknál" is -- kevésbé tudja érvényesíteni akaratát egy neki kedvező európai összefogás kialakításában, pontosabban, hogy nem is tesz erre kísérletet, arra utal, hogy végletesen meggyengült az érdekérvényesítő képessége. Látványosan igazolja ezt, hogy a zsarolási manőver, amit bevet (Dublin III "felfüggesztése"), két órán belül visszapattan a Nyugatról, és már közepesen fontos tagállamok (mint Ausztria) tiltakozása eredményeként is megbukik, illetve ismét hazudozásra kényszeríti a komplett kormányzati propagandát. Magyarország rendszeresen éppen úgy viselkedik, mint amilyen Orbán személyisége. Hőzöng, provokál, ravaszkodik, és elbukik. Azért, hogy fontosnak látsszék kifele és befele. Közben folyamatosan gyengül, amelynek leplezésére újfent csak hőzöng, provokál, ravaszkodik, és elbukik. Miért gyengül? Mert szisztematikus építkezéshez, kitartó, értékteremtő munkához a kormányzatának se tehetsége, se erkölcse. (...)