Az MTA közlése szerint ilyen tanulmányról nem tud ilyenről az MTA Energiatudományi Kutatóközpont sem, pedig ez az az akadémiai intézmény, amelynek az egyik kutatási témája a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonsága.
Jávor Benedek hétfői sajtótájékoztatóján azt állította: az új paksi erőmű pénzügyileg kockázatos, a villamosenergia-rendszert alapjaiban destabilizáló beruházás lesz, amely soha nem fog megtérülni és súlyos környezeti problémákat okoz majd. A képviselő a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozott. Jávor Benedek azt mondta, ezek az iratok alátámasztják, hogy létezik olyan tanulmány, amelyik elemzi a paksi bővítés pénzügyi, környezeti, villamosenergia-rendszerbe illeszthetőségi kérdéseit, de a kormánynak "igen jó oka van, hogy ezeket ne hozza nyilvánosságra". Az említett dokumentumból Jávor szerint kiderül: a várható hőterhelés komoly gondokat okozhat a Duna élővilágában, emiatt rendszeresen szükség lehet mindkét erőmű visszaterhelésére (részleges leállítására). Ez Paks II. tervezett magas (95 százalékos) kihasználtságát is akadályozza, emiatt a pénzügyi megtérülés lesz rosszabb még annál is, amilyennek most látszik. Az új blokkok megépítésével a régiek termelése akár 30-35 százalékkal csökkenhet, így gyakorlatilag az erőmű csak veszteségesen tud üzemelni.
Az Akadémia kedden azt közölte: tény, hogy az MTA a hazai villamosenergia-ellátás jövőjéről, a paksi atomerőmű-bővítésről több nyilvános vitaülést szervezett, ahol meglehetősen eltérő álláspontok jelentek meg. A legelső, tavaly február 18-i MTA-fórumon Sólyom László akadémikus, volt köztársasági elnök például emlékeztetett arra, hogy államfőként nyilvánosan bírálta a paksi bővítés előkészítésére vonatkozó 2009-es országgyűlési határozatot. Mezei Ferenc akadémikus, a svédországi Európai Neutronkutató Központ (ESS) technikai igazgatója szerint pedig "a széles közvélemény nagymértékben túlbecsüli az atomenergia tényleges veszélyeit, ugyanakkor felhívta a figyelmet az atomerőművekben termelt áram alacsony költségére" - idézte fel az Akadémia. A tudományos testület hangsúlyozta: a politikus által nyilvánosságra hozott két szöveg szintén a bővítésről folyó véleménycsere része, de mint ilyen, nem áll mögötte semmilyen akadémiai testület vagy intézmény, amely azt szakmai vita után elfogadta volna.
Eközben a Transparency International az Alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis szerintük a Paks II. beruházás szerződéseinek, előkészítő dokumentumainak 30 évre titkosítása nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.
