"Akinek sok pénze van, az spekulálhat, akinek kevés a pénze, annak nem szabad spekulálni, akinek pedig egyáltalán nincs pénze, annak muszáj spekulálni" - ennél frappánsabban aligha fogalmazták meg a modern korban a tőzsde lényegét. Legalábbis az ügyfelek szemszögéből. Amikor André Kostolany (Kosztolányi Endre) ezt a sokszor elhangzó aforizmáját - keserű mosoly közepette - rajongó hallgatóinak előadta, soha nem mulasztotta el hozzátenni azt is, mint az közismert: a tőzsdén fontos szerepet játszik a szerencse, de nem minden esetben ez a legfontosabb, mert "voltak persze ötleteim, meglátásaim, vízióim, amelyekből nagy pénzt tudtam csinálni, és voltak kevésbé szerencsés időszakaim is, amikor veszteséges voltam, de a végén a szaldó mindig pozitív, és ez a lényeg.”
A csaknem 100 esztendőt megélt, magyar származású tőzsdeguru éppen negyedszázada a leglelkesebb támogatói közé tartozott a Budapesti Értéktőzsde újraindításának, amelyért Járai Zsigmond és kezdeményező társai akár börtönbe is juthattak volna, ha nincs a rendszerváltás előtti idők legvilágosabb fejű pénzügyminisztereinek egyike, Faluvégi Lajos, aki ha kellett, a hátát is tartotta a piacellenességet zászlajára tűző politikusok és közgazdászok aggályaival szemben.
A Közép-Kelet-Európában 1990-ben elsőként újra megnyílt Budapesti Értéktőzsde létrejötte nyomán számosan azt vizionálták, hogy Magyarország lesz a térség pénzügyi és tőkepiaci központja. Negyedszázad múltán szomorúan konstatálhatjuk: nem lett, sereghajtó annál inkább: az a tőzsde, amely a privatizáció egyik motorja, a piacgazdaság fő gerjesztője volt.
Magyarország egykori és jelenlenlegi miniszterelnöke, aki első kormányzása idején gondolt egy merészet, és ellátogatott a budapesti börze Deák Ferenc utcai székházába, ahol brit kollégái - Margaret Thatcher és John Major is előfordultak már -, akiknek lehetett némi fogalmuk a tőzsdék működéséről. Nem így a mi Orbán Viktorunk, aki az első vizitkor büszkén kijelentette: "Én már öreg vagyok a tőzsdézéshez..." Akkor alig múlt 35 éves..
A Budapesti Értéktőzsde "bajszát" - a szektorbeli társaival egyetemben - három világgazdasági válság cibálta meg az elmúlt 25 évben. De egyik sem ártott annyit a mi kis börzénknek, mint az Orbán Viktor - Matolcsy György tandem piacellenes, túladóztató, a befektetés biztonságát veszélyeztető magatartása. A feldolgozóipari és energetikai cégek visszaállamosítása egy kecsegtetően alakuló folyamat, az eredményes privatizáció betetőzésének visszafordítása volt. A kettős beszéd diadala ezek után, hogy a Budapesti Értéktőzsde fejlődésének kulcsa - mondják Orbánék -, a nagy állami vállalatok megjelenése a tőkepiacon.
