Magyarország a saját és Európa külső határait is meg fogja védeni, és nem fog segítséget kérni, mert ez a kötelessége - mondta Orbán Viktor Pozsonyban, a visegrádi négyek (V4) tanácsozása utáni sajtótájékoztatón.
Az illegális bevándorlás bűncselekmény, és Magyarország nem engedi, hogy határain bűncselekményeket kövessenek el - jelentette ki a kormányfő. Orbán megismételte: ma az európai országok közül Magyarországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás, amit az is mutat, hogy az országba az idei év első öt hónapjában több mint 50 ezer bevándorló érkezett, több, mint Olaszországba vagy Görögországba. Újságírói kérdésre kijelentette: Magyarország nem fog segítséget kérni határai megvédéséhez, mert kötelességének tekinti, hogy azt megtegye. A kormány nem vár európai válaszra sem a menekültválság kezelésében - tette hozzá Orbán Viktor már a Globsec biztonságpolitikai fórumon.
Erős vezetőre van szükség
A magyar-szerb határon tervezett kerítés felállítását a magyar miniszterelnök technikai kérdésnek nevezte, és kijelentette, a fő szempont a határőrizet fenntartásának a kötelessége. A "Dinamikus Visegrád: Energia, Növekedés, Versenyképesség" című pozsonyi panelbeszélgetésen Orbán Viktor arról is beszélt: egy ország jólétének legfőbb előfeltétele a stabil vezetés. Az Európában népszerű szemlélet szerint a vezető feladata "mindössze" az intézmények irányítása, ám szerinte ezzel csak addig nincs probléma, amíg jól mennek a dolgok. Ha azonban gondok akadnak, az intézmények nem működnek megfelelő hatékonysággal, a legfontosabb kihívások kezeléséhez erős vezetőkre van szükség.
Koszticsák Szilárd/MTI
A szerb kormányfő arra kéri Orbánt, ne építsen falat
Aleksandar Vucic szerb kormányfő hamarosan beszélni fog Orbán Viktorral arról, hogy Magyarország fizikailag lezárná a magyar-szerb határt, és arra fogja kérni, hogy "ne építse fel azt a falat". A szerb kormányfő a tájékoztatón kiemelte: Belgrád az utóbbi időben mindent megtett azért, hogy jó kapcsolatot építsen ki Magyarországgal, és nemrég még azt mondta volna, hogy még soha nem volt ilyen jó a kapcsolat Budapesttel, "most pedig bejelentették, hogy falat építenek". Vucic megismételte korábbi kijelentését, miszerint Szerbia semmiképpen sem fog hasonló falakat emelni déli határán.
A Népszava kerítésre vonatkozó kérdésére "Bukarest és a Budapesti Románia Nagykövetsége nem kívánta kommentálni a témát", a szerb nagykövetség azonban válaszolt levelünkre: "Szerbia Köztársaság budapesti Nagykövetsége részére Szerbia Köztársaság kormányától ezidáig nem érkezett hivatalos állásfoglalás, azonban országunk magas rangú képviselői ezen döntés kapcsán meglepettségüknek adtak hangot és magyarázatot kértek. Nagykövetségünk azon az állásponton van, hogy manapság kerítés építése országok között teljes mértékben anakronisztikus és ellentétes az Európai Unió azon elveivel amelyek az emberek, a tőke és az árú szabad mozgására vonatkoznak és figyelmen kívül hagyja a szolidaritást azokkal szemben, akik a háború és veszélyek elöl menekülnek. Ez valójában nem oldja meg a problémát, amely nemcsak magyar, ez nagy teher Szerbia számára is és mindazon országok számára amelyeken a Nyugat-Európa irányába tartó migránsok áthaladnak. A probléma csökkentése vagy teljes megoldása érdekében együttes akcióra van szükség" - áll a szerb válaszban.
Lázár képzelete és a vasfüggöny helye
Mindez azért is érdekes, mert Lázár János csütörtöki tájékoztatóján azt fejtegette: a kabinet nem ragaszkodik ahhoz, hogy a kerítés a magyar-szerb határon épüljön fel, el tudja képzelni, hogy Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Magyarország megállapodása alapján délebbre emeljen vasfüggönyt. Fideszes körben pedig többen állítják, a biztonsági kerítés ötletével Orbán elsősorban azt akarja elérni, hogy a bevándorlás ügye kerüljön a tagállamok hatáskörébe. Ezért még egyáltalán nem biztos, hogy valóban fel is épül a 175 kilométer hosszú, négy méter magas kerítés. Az Index viszont úgy tudja, a görög pénzügyi válság miatt építene drótkerítést a déli határra a magyar kormány. EU-s vezetői körökben ugyanis attól félnek: a görög kormány azzal tartaná sakkban a drasztikus költségvetési szigorítást előíró európai tárgyalópartnereit, hogy átengedi az északi határain a Görögországba érkező menekülteket. Az Unió válaszul kizárná Görögországot a schengeni térségből, a migránsáradatot azonban nem tudnák feltartóztatni. A lap szerint könnyen előfordulhat, hogy a magyar kormány erre az eshetőségre készül, és ezért vált hirtelen nagyon sürgőssé, hogy felhúzzák a magyar-szerb határszakaszon a kerítést.
Magyarországnak cselekednie kell
A fideszes Németh Szilárd tegnap arról beszélt, az illegális határátlépésekkel kapcsolatos hírek alapján egyértelmű, hogy Magyarországnak cselekednie kell, ezért döntött a kormány a magyar-szerb határ lezárásáról. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy a magyar-szerb határ lett az Európai Unióba illegálisan bevándorlók legforgalmasabb útvonala. Május végéig - a Balkánon keresztül - több mint 50 ezre érkeztek a zöldhatáron át Magyarországra, míg Olaszországba ugyaneddig 47 ezren. A magyar kormánynak és parlamentnek mindent meg kell tennie a menekültprobléma megoldása érdekében. Ezért döntött a kabinet a határzár mellett, és ezért nyújtotta be a Fidesz azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kabinetnek a biztonságos harmadik országok meghatározását.
Kovács Zoltán kormányszóvivő szintén a vasfüggöny mellett érvelt csütörtök este az M1 aktuális csatorna műsorában, ám a visszavonulást sem zárta ki. Kötelező "kűrként" elmondta, felelősségteljes döntést hozott a kormány a kerítésről, amelyről még egyeztetnek a következő napokban. Azt is hallhattuk, hogy Magyarország nem akar a bevándorlók célpontja lenni, most nincs szükség gazdasági bevándorlókra, ám a kormányszóvivő arról is beszélt, hogy a júliusi uniós csúcstalálkozón Magyarország más álláspontot fog képviselni, mint a nyugat-európai országok: a tagállamoknak saját hatáskörben kellene dönteniük a kérdésben. Megismételte, egységes EU-s álláspont kell, ám mert ez messze van, a magyar kormány ezért döntött a határzárról. Ugyanakkor közölte, az, hogy mi történik a következő napokban akár európai szinten - a görög válságra is utalva -, és hogy mi történik július 1-jén a szerb-magyar közös kormányülésen, "a jövő kérdése".
És ki építi a kerítést? És mennyiért?
Nos, a kormány még nem tudja, ki építi a kerítést, az viszont már eldőlt, hogy a vasfüggönynek a rendkívüli kormányzati intézkedésekre rendelkezésre álló tartalék 60 milliárd forintos összege nyújthat fedezetet. Egyelőre persze az sem világos, mennyibe kerül a vasfüggöny. Lázár erről csütörtökön annyit közölt, a kerítés egyes becslések szerint 20-25 milliárd forintba, de ezt a kormányülésen többen túlzónak ítélték, így a felállításáról szóló kormányrendeletben pontos összeget meg sem határoztak. A Blikk érdeklődésére a Belügyminisztérium nem cáfolta, hogy közmunkások építik majd a kerítést, azt viszont óvakodtak megbecsülni, hány emberre lesz szükség.
A Magyar Helsinki Bizottság a belügyminiszterhez fordult
Pintér Sándor jövő szerdán olyan javaslatot terjesszen a kormány elé, amely elveti a szerb határra építendő "fizikai lezárást", viszont kellő támogatást ad a menedékkérőkkel foglalkozó állami szervezeteknek. Ezt a Magyar Helsinki Bizottság kéri a belügyminisztertől. A jogvédő szervezet nyílt levélben 13+1 érvet sorolt fel a a déli határra tervezett kerítés ellen. Azt elismerik, hogy a migráció kezelése valóban nagy feladat a határrendészetnek és a menekültügyi hatóságnak, de szerintük a felhúzandó kerítés nem lesz megoldás. Érveik között szerepel, hogy a kerítés önmagában nem vet gátat a migrációnak, és semmiben nem változtat Magyarország földrajzi helyzetén, illetve az is, hogy a kormány kevés intézkedéssel tudná jobban gerjeszteni az "illegális migrációt", mint éppen a kerítésépítéssel való fenyegetéssel. Véleményük szerint a vasfüggöny az embercsempészeknek kedvez és a kormány olyan erkölcsi felelősséget vesz magára, amelynek képtelen lesz eleget tenni.
Magyarország nacionalizmussal kompenzál - külföldi sajtó
"Magyarország negyedszázaddal azután, hogy lebontotta a Kelet és Nyugat közötti vasfüggönyt, most meg akarja építeni az első fizikai akadályt a szerb határon, ezúttal azért, hogy megakadályozza a menedékkérők bejutását az Európai Unióba" - írta a Le Monde. A lap szerint a schengeni övezetben robbanásig feszült a migrációs helyzet. Yves Pascouau, a Notre Europe - Jacques Delors Intézet migrációs kutatója a cikkben arról beszélt, hogy a falak soha sem bizonyultak hasznosnak, mert megkerülik azokat. A Le Figaro kiemelte, hogy noha Magyarországon tavaly hússzor annyi menekültkérelmet nyújtottak be, mint 2013-ban, abból csak 500-at fogadtak el a hatóságok, amelyek attól tartanak, hogy a múlt heti osztrák döntést követően még többre kell számítani. A lap magyar civil szervezetek vezetőit idézve azt írta, hogy Magyarország a menekültkérelmek 5-10 százalékára ad pozitív választ, míg az európai átlag 50 százalék körül mozog, s a kormány állításával ellentétben van még mozgástér, jóllehet a befogadóhelyek megteltek. A La Repubblica olasz napilap Ásotthalomról, a La Stampa Röszkéből közölt tudósítást pénteken. A beszámolók szerint a Röszkén élők helyeslik a biztonságérzetüket növelő kerítést. A La Stampa kommentárja szerint a magyarokat a migránsok keltette "ostrom-szindróma" ijeszti meg, valamint félelem a nemzet eltűnésének veszélyétől, amit Magyarország nacionalizmussal kompenzál. A New York Times szerint populista miniszterelnökünk tervei szembemennek az unió nyitott határokról szóló alapelveivel.
