Lázár János;Hódmezővásárhely;Együtt;Berkecz Balázs;

Lázár Szekszárdon puccsot emlegetett, de nem politikai puccsra gondolt FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

- Csányi, Simicska és Leisztinger is félhet

Csak jót tett azzal Berkecz Balázs, hogy a szekszárdi beszédet nyilvánosságra hozta. Nagy segítség ez, cserébe Lázár János gondoskodni fog arról, hogy az Együtt elnökségi tagját minden építészfórumra meghívják. Erről lapunk kérdésére beszélt tegnap a Miniszterelnökség vezetője. Az immár 13. alkalommal rendezett Kormányinfón egyebek mellett kiderült, a kormány 60 milliárd forint összegben kezességet vállal a 3-as metró felújításának érdekében, valamint átvállalja a BKV 52,3 milliárd forintnyi adósságát, cserébe az állam tulajdonába kerül a Dagály uszoda.

Szekszárd:

Föl is állhatott volna, hogy a fórumon kérdezzen, akár más szakemberek. Ehelyett később hozta nyilvánosságra a Szekszárdon történteket, ezt pedig a Miniszterelnökség vezetője "kispályás" dolognak tartja. Lázár János szerint, akit lapunk kérdezett a Berkecz Balázsnak írt válaszáról, az Együtt elnökségi tagja csak jót tett az ügynek, amit június 8-i beszédében igyekezett az építészfórum résztvevőivel megértetni. A politikus vállalja amit akkor elmondott, sőt akkor sem fogalmazott volna másképpen, ha tudja, hogy szavai nyilvánosságra kerülnek. A helyszínen rögzített beszédében Lázár lesújtó véleményt alkotott a magyar államigazgatásról, ugyanis a minisztériumoktól egy éve nem kap segítséget a bürokrácia felszámolásához, amire a miniszterelnök kérte meg. Lázár tegnap is arról beszélt, az adóügyeknél, az építési engedélyezésnél és az uniós pénzek kezelésénél a legnagyobb a káosz az államigazgatásban, amit fel kell számolni. Szekszárdon puccsot emlegetett, ami azonban nem politikai puccs. Azt jelenti, ha az államigazgatáson belül nem kap segítséget a szükséges ésszerűsítéshez, a kamarákhoz, civil szervezetekhez fordul és az ő ötleteik alapján lép majd. Leszögezte: nem tartja egészségesnek azt sem, hogy a 4 millió 200 ezer munkavállalóból egymillió az állami alkalmazott. A tárcavezető úgy ítélte meg, hogy őszinte és határozott beszédet mondott, a kecskeméti főépítész kéményépítési szabályzatot firtató felszólalásakor pedig nem volt oka arra, hogy büszke legyen. Felidézte: egy 2012-es kormányrendelet szabványának csak két svájci cég felel meg. Az ügyet vizsgálják és tárgyal a kormány a rendelet megváltoztatásáról.

Kúria:

Vállalhatatlannak minősítette a Kúria Magyar László tényleges életfogytiglani ügyében hozott döntését Lázár. A Miniszterelnökség vezetője bírálta, hogy az ítélet szerint 40 év múlva szabadlábra helyezhetik az idős embereket halálra kínzó, számos rablást és más bűncselekményt elkövető férfit. Azt is elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Kúria döntése meghaladja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, szembemegy a büntető törvénykönyvvel, és ezzel egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulhat. A miniszter szerint ez a döntés megnyitja az utat minden súlyos, életellenes bűncselekmény elkövetője előtt. A szerdai kormányülésen Orbán Viktor arra kérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy kezdjen egyeztetést a Kúriával és mérlegelje annak a lehetőségét, hogyan tud az ügyben a kabinet az Alkotmánybírósághoz fordulni.

Embertelen, megalázó büntetés a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés magyar szabályozása. Ezt 2014 május 20-án mondta ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága. A bíróság azt követően állapította meg ezt, hogy a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Magyar László hozzájuk fordult. A férfit 2005-ben ítélték el szándékos gyilkosságért, rablásért és más bűncselekményekért. A strasbourgi ítélet lényege: minden fogvatartottnak joga van ahhoz, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok szerint megvizsgálják, indokolt-e még a fogva tartásuk. Orbán már akkor felháborítónak tartotta a döntést, amely véleménye szerint újabb bizonyítéknak arra, hogy úgy tűnik, Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban "a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik".

Altus:

A Miniszterelnökséget vezetője azt kérte Gyurcsány Ferenctől, hogy tisztázza, kik a konzorciumi tagok az Altus Zrt. által elnyert uniós projektben. Szeretné, ha a DK elnöke nyilatkozna arról, hogy a tulajdonában álló cég konzorciumi partnerei között van-e olyan, amely korábban csődeljárás alatt állt, visszaélésbe keveredett, eljárás folyt ellene, vagy az Európai Unió csalás elleni hivatala őt vagy vállalkozását csalás miatt listára tette. Lázár szerint a volt miniszterelnök megtévesztette az Európai Bizottságot (EB) amikor azt állította magáról, hogy elfogulatlan. A testülettől kérte, hozzák nyilvánosságra a megbízással kapcsolatos dokumentumokat, amit eddig az EB elutasított.

A Fidesz és különösen Lázár János a jelek szerint képtelen belenyugodni abba, hogy a Gyurcsány Ferenchez köthető, egyébként Dobrev Klára vezette Altus egy több lépcsős uniós pályázaton nyert. A Fidesz és Lázár állításával ellentétben azonban nem 1,5 milliárd forintos tanulmány készítésről szóló megbízáshoz jutottak, hanem csak 1,2 milliárd forint szerepel a szerződésben, ráadásul nem egyedül az Altusé a megbízási összeg, mert egy 11 tagú konzorcium végzi a munkát. Az Altusra néhány tízmillió forint jut és néhány milliós profitra számíthat. Az Altus egyébként a Fidesz és Lázár állításával szemben nem vizsgálja Magyarország uniós támogatásainak elköltését.

Brüsszel nyílt pályázaton választotta ki a nyerteseket és az uniós illetékes szerint az Altus esetében semmilyen összeférhetetlenségről nincs szó, az Altus minden dokumentumot benyújtott annak igazolására, hogy a konzorcium tagjai esetében nem áll fenn a kizárásra okot adó körülmény.

Dagály:

Átvállalja a költségvetés a BKV 52,3 milliárdos hitelét és az állam 60 milliárd forint összegben kezességet vállal a 3-as metró felújításának érdekében. A kormány arról is döntött, hogy 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot kap a BKV. A számok Lázár szerint azt jelzik, hogy a hitelátvállalás után nincs szükség az évi 3-5 milliárdos hiteltörlesztésre. A kormány azt kéri Tarlós István főpolgármestertől és a fővárosi önkormányzattól, hogy a vizes vb megvalósíthatósága érdekében adja az állam tulajdonába a Dagály uszodát és az érintett fejlesztési területet.

A BKV finanszírozásának segítése fejében kell a fővárosnak állami kézbe adni az uszodát, amelyet 3 milliárd forintért fejlesztenek a vizes vb-re. A Dagály augusztus 31-én bezár. Az átépítés után megőrzi népfürdő jellegét, de közös területen lesz a vb létesítményeivel.

Földbirtokosok:

A kabinet a jövő héten áttekinti a legnagyobb magyar földbirtokosok támogatási helyzetét. "A kormány betekint (...) Csányi Sándornak, Simicska Lajosnak és Leisztinger Tamásnak a cégeibe", hogy mennyi támogatást vettek fel, és "már megelőlegezhetem, hogy mi, fideszesek úgy gondoljuk, hogy a jövőben nem fognak ennyit kapni" - fogalmazott Lázár. Hozzátette: a támogatások 75 százaléka került a birtokosok 5 százalékához, ezt a kormány nyilvánosságra is hozta nemrég. Az a céljuk, hogy a három legnagyobb földbirtokos a jövőben nem kapjon annyit, mint eddig. "4000 milliárdos csata előtt állunk", mondta, mindez a 2014 és 2021 közötti támogatási időszakra vonatkozik.

Lázár János már csak tudja, hiszen az ő javaslatára veszik el az 1200 hektár fölötti területek uniós közvetlen földalapú támogatását. Csakhogy ez nem csupán a felsoroltaktól von el milliárdokat, akik ráadásul más ágazatokban is jelentős szereplői a piacnak, hanem elsősorban azokat hozza nehéz, olykor kilátástalan helyzetbe, akik például kizárólag állattartásra rendezkedtek be. Ők az elvont összegekből tudták egyensúlyban tartani a gazdaságukat, így teremtve elő a bérköltségeket. Az Orbán kormány személyes bosszúja nem azokra sújt le igazán, akik ellen ezeket a lépéseket elhatározták, hanem akiknek semmi közük a kormányfő és Simicska közötti háborúhoz.

Vajna:

Éppen folyik Andy Vajna nemzetbiztonsági átvilágítása, ha véget ér, annak eredményét a Miniszterelnökség nyilvánosságra hozza. "Mindannyian izgulunk, hogy átmegy-e" - tréfálkozott Lázár. Amikor megkérdezték tőle, eddig hogyan kerülhette el a 2011 óta kormánybiztosként dolgozó Vajna a C-típusú átvilágítást, a miniszter azt válaszolta: "mert nem terjesztettem fel átvilágításra." A Miniszterelnökség vezetője 4 évvel ezelőtt még frakcióvezető volt, így másnak kellett volna a filmmogul átvilágítását kezdeményezni.

A kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino öt budapesti, illetve Pest megyei kaszinót nyithatott tavaly. Pedig a kormány 2012-ben betiltotta a játéktermi nyerőgépeket, ám a következő év decemberében egyetlen nap alatt elfogadott egy törvényt, amely szerint ötszázezer lakosonként legfeljebb egy játékkaszinót lehet üzemeltetni, azzal a megkötéssel, hogy Budapesten és Pest megyében maximum ötöt, a Dunántúlon és a keleti országrészben pedig hármat-hármat. Ezzel az állam gyakorlatilag lemondott azoknak a kaszinóknak a nyereségéről, amelyeket korábban a Szerencsejáték Zrt. üzemeltetett. Andy Vajna újabb jövedelmező üzlethez juthat, ha a Fidesz megszavazza azt a módosítást, amelynek értelmében a jövőben csak az működtethet online kaszinót, aki kaszinójáték szervezésére vonatkozó koncesszióval rendelkezik. Ilyen két embernek van Magyarországon: Andy Vajnának és Szima Gábornak, a debreceni focicsapat elnökének. Ha a kormánypárti többség is rábólint, akkor szeptembertől az eddigi két kaszinótulajdonos részesülne az évi 100 milliárd forintosra taksált árbevételből.

Benne volt-e a bukás az elmúlt 25 évben? - Ripp Zoltán történész, a Politikatörténeti Alapítvány vitasorozata a rendszerváltás 25. évfordulója alkalmából hatodik, és egyben utolsó rendezvényén szerda este tette fel ezt a kérdést. Majd meg is válaszolta.