A dékánoknál az a múlt kedden, Lázár János miniszter által benyújtott törvényjavaslat verte ki a biztosítékot, amely az NKE-n monopolizálná az államtudományi képzéseket, valamint a javaslat szerint a jövőben csak a Fidesz elitegyetemén lehetne közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, nemzetközi és európai közszolgálati szakokon is "felsőoktatási tevékenységet" végezni. Az Állam- és Jogtudományi Karok Dékáni Kollégiumának állásfoglalása szerint a döntés súlyosan érinti a jogászképzést és a jogtudományi karokat is, ráadásul a törvényjavaslatot sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem az érintett egyetemekkel, sem a Magyar Tudományos Akadémiával nem egyeztették, ezért kérték a javaslat visszavonását.
Az NKE szenátusa és rektora tegnap közleményben jelezte: a dékánok tévesen értelmezték a törvénymódosítás céljait és tartalmát. Az NKE nem az "okleveles jogász" diplomát kiadó és az ehhez szükséges jogászképzést biztosító Állam- és Jogtudományi Karok helyett kíván államtudományi képzést megalapozni, hanem ezek mellett teremti meg a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét - írták. Patyi András rektor szerint az NKE képzései sokkal kötöttebb alkalmazási területű kurzusok, mint a jogászképzés; egy-egy életpálya részei, a katonatiszti, a rendőrtiszti, a közigazgatási pályájára készítik fel a hallgatókat. Úgy véli, más jogi egyetemek munkáját nem fenyegeti, "az NKE ezután sem lesz jogászképző intézmény".
Lázár János tegnapi sajtótájékoztatóján szintén igyekezett lehűteni az indulatokat, mint mondta, a jogi karokon is megmarad az államtudományi képzés, ám a dékánok tiltakozását komolyan veszi a kormány, ezért utasították is Patyit és Trócsányi László igazságügyi minisztert a dékánokkal való tárgyalásra. "A kormány nem szeretné kellemetlen helyzetbe hozni a jogászképzést" - mondta.
Ugyanakkor tisztán látszik, hogy az NKE kivételes pozícióban van: a kormány nem fukarkodik, ha az intézmény támogatásáról van szó (a Ludovika Campus felújítása eddig mintegy 30 milliárd forintba került), egy jogszabály módosítással pedig a kormányegyetem komoly versenyelőnybe került a többi felsőoktatási intézményhez képest, új képzések indításánál ugyanis nem kell kikérniük a Magyar Akkreditációs Bizottság szakvéleményét, míg a többi egyetemnek igen.
